Rövid magyarázat (definíció)

A „konfirmatív” szó olyan jelző, amely megerősítő, igazoló, hitelesítő jelentéssel bír. Általában olyan helyzetekben használjuk, amikor valamilyen állítást vagy feltételezést igazolni, alátámasztani kívánunk.

Eredet (etimológia)

A „konfirmatív” szó a latin „confirmare” igéből származik, amelynek jelentése „megerősíteni”, „biztosítani”. A latin szó két részből áll: a „con-” előtagból, amely együttességet vagy közösséget jelöl, és a „firmare” igéből, amely azt jelenti, hogy „megerősíteni”, „szilárdítani”.

Kategória (szakterület, témakör)

A „konfirmatív” kifejezés elsősorban a nyelvészetben és a tudományos kutatásban használatos. Gyakran találkozhatunk vele pszichológiai és szociológiai tanulmányokban is, ahol különböző elméletek vagy hipotézisek igazolására szolgál.

Részletesebb magyarázat

A konfirmatív jelzőt olyan helyzetekben alkalmazzuk, amikor egy állítást vagy feltételezést valamilyen bizonyíték vagy adat alapján megerősíteni kívánunk. Például egy tudományos kísérlet eredményei lehetnek konfirmatívak egy adott elmélet szempontjából. A konfirmatív vizsgálatok célja az, hogy az eredeti hipotézist támogató adatokat gyűjtsenek és elemezzenek.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Igazoló
• Megerősítő
• Hitelesítő
• Alátámasztó
• Támogató

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Refutáló
• Cáfoló
• Ellentmondó
• Kritikus
• Tagadó

Példamondatok

• A kutatás eredményei konfirmatívak voltak az eredeti hipotézis szempontjából.
• A pszichológiai teszt konfirmatív adatokat szolgáltatott az új elmélethez.
• A tanulmány konfirmatív megállapításai alátámasztják a korábbi kutatásokat.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „konfirmatív” kifejezést leggyakrabban szakmai környezetben használják, különösen tudományos és akadémiai írásokban. Azonban köznyelvi használata ritkább, de nem kizárt; például egy vita során is használhatjuk annak kifejezésére, hogy egy állítás igazolva lett.

Kapcsolódó szavak

• Konfirmáció
• Hipotézis
• Kutatás
• Evidencia
• Módszertan