Rövid magyarázat (definíció)

A liberalizmus egy politikai és társadalmi filozófia, amely az egyéni szabadságot, a jogállamiságot, a demokráciát és az emberi jogokat helyezi előtérbe. Célja az egyének autonómiájának és méltóságának védelme, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőség előmozdítása.

Eredet (etimológia)

A „liberalizmus” szó a latin „liber” szóból származik, amely „szabad”-ot jelent. Az 18. század végén és a 19. század elején kezdett elterjedni Európában, különösen Franciaországban és Angliában, mint politikai mozgalom és filozófiai irányzat.

Kategória (szakterület, témakör)

A liberalizmus elsősorban a politikatudomány és a filozófia területéhez tartozik. Témái közé tartoznak az egyéni szabadságjogok, az állam szerepe, a gazdasági szabadság és a társadalmi igazságosság kérdései.

Részletesebb magyarázat

A liberalizmus több ágra osztható, amelyek közös alapelveken nyugszanak, de különböző hangsúlyokat helyeznek bizonyos kérdésekre:

• Klasszikus liberalizmus: Az egyéni szabadságot és a minimális állami beavatkozást hangsúlyozza. John Locke és Adam Smith munkái jelentős hatással voltak erre az irányzatra.
• Szociálliberalizmus: Az egyéni szabadság mellett fontosnak tartja a társadalmi igazságosságot is. John Stuart Mill és John Rawls képviselik ezt az irányzatot.
• Neoliberalizmus: A gazdasági szabadságot helyezi előtérbe, támogatva a piacgazdaságot és a globalizációt. Friedrich Hayek és Milton Friedman munkái jellemzőek erre az ágra.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Szabadelvűség
• Individualizmus
• Emberi jogok védelme

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Konzervativizmus
• Totalitarizmus
• Autoritarizmus

Példamondatok

• A liberalizmus hívei szerint minden embernek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz.
• A klasszikus liberalizmus támogatói a minimális állami beavatkozás mellett érvelnek.
• A szociálliberalizmus célja nemcsak az egyéni szabadság védelme, hanem a társadalmi igazságosság elérése is.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A liberalizmus kifejezést gyakran használják mind szakmai körökben, például politikatudományi tanulmányokban vagy filozófiai értekezésekben, mind pedig köznyelvben, amikor valaki politikai nézeteiről beszél.

Kapcsolódó szavak

• Liberális demokrácia
• Laissez-faire gazdaságpolitika
• Szekularizáció
• Társadalmi szerződés