Rövid magyarázat (definíció)
A monoszillabikus jelentése: egyszótagú; ritkábban rövid, egyszavas válaszokra szorítkozó.
Eredet (etimológia)
A görög monos „egy” és syllabē „szótag” elemekből alkotott nemzetközi nyelvészeti szó.
Kategória (szakterület, témakör)
Nyelvészet, stilisztika.
Részletesebb magyarázat
Egy monoszillabikus szó egyetlen szótagból áll, például a magyar ház vagy kert. A megnevezés a kiejtett szótagok számára vonatkozik, nem a betűk számára. Nyelvek jellemzésénél óvatosan alkalmazandó, mert az egyszótagú elemek gyakorisága nem jelenti, hogy minden szó egyszótagú.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Egyszótagú; beszédmódra vonatkoztatva: szűkszavú.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Poliszillabikus, többszótagú.
Példamondatok
- A „kert” monoszillabikus magyar szó.
- A kutató a monoszillabikus szavak hangsúlyát vizsgálta.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Főként nyelvészeti munkákban használatos. Közérthető szövegben az egyszótagú rendszerint pontos és egyszerű helyettesítője.
Kapcsolódó szavak
Szótag, poliszillabikus, fonetika, hangsúly, szóalak.