Rövid magyarázat (definíció)
A morál jelentése: erkölcs, egy közösség vagy személy viselkedését irányító erkölcsi elvek rendszere; más jelentésben közösségi lelkiállapot.
Eredet (etimológia)
A latin moralis „erkölcsi” szóhoz kapcsolódik, francia és német közvetítéssel. Távolabbi alapja a mos, többes számban mores „szokás, erkölcs”.
Kategória (szakterület, témakör)
Etika, köznyelv, szervezeti és katonai nyelv.
Részletesebb magyarázat
A morál jelentheti azt, mit tartunk helyes vagy helytelen cselekedetnek. Munkamorálról beszélve a munkához való hozzáállást is értjük alatta. A csapat morálja viszont gyakran a közös bizalmat, lelkesedést és kitartást jelöli, ezért a szó nem minden helyzetben cserélhető fel az erkölccsel.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Erkölcs, erkölcsiség; közösségi állapotra: küzdőszellem, lelkesedés.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Az erkölcsi jelentésben: erkölcstelenség; a lelkiállapot jelentésében: csüggedés, demoralizáltság.
Példamondatok
- A történet a személyes morál határait vizsgálja.
- A váratlan győzelem javította a csapat morálját.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Etikai vitákban és hétköznapi értékelésekben gyakori. A sport- és szervezeti használat külön jelentésárnyalatot képvisel.
Kapcsolódó szavak
Morális, moralitás, etika, munkamorál, demoralizál.