Rövid magyarázat (definíció)
A moralitás jelentése: erkölcsiség, egy cselekedet vagy közösség erkölcsi jellege; továbbá erkölcsi tanító célú drámai műfaj.
Eredet (etimológia)
A latin moralitas „erkölcsi jelleg” szóból ered. A moralis „erkölcsi” melléknév főnévi származéka.
Kategória (szakterület, témakör)
Etika, filozófia, irodalom- és színháztörténet.
Részletesebb magyarázat
Általánosan a moralitás az erkölcsi normákhoz és értékekhez való viszonyt jelöli. Irodalomtörténetben olyan, főként késő középkori drámai műfaj, amely megszemélyesített erényekkel, bűnökkel és más elvont alakokkal tanít. Ebben a műfaji jelentésben nem egyszerűen egy mű erkölcsi tanulságát nevezi meg.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Erkölcsiség, erkölcsi jelleg; műfajként: allegorikus erkölcsi tanítódráma.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Erkölcsi jelentésben: immoralitás; műfajként nincs antonimája.
Példamondatok
- A vita a döntés moralitásáról szólt.
- A középkori moralitásban az erények önálló szereplőként léptek színre.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Filozófiai szövegben fogalom, irodalomtörténetben műfajmegjelölés. A két jelentést a szöveg tárgya alapján kell elkülöníteni.
Kapcsolódó szavak
Morál, morális, allegória, tanítódráma, erény.