Rövid magyarázat (definíció)
Nyelvészetben állítmány vagy állítást kifejező szerkezet; logikában tulajdonságot vagy viszonyt kifejező kifejezés.
Eredet (etimológia)
A latin praedicatum („állított dolog, állítmány”) szóból, a praedicare („állít, kijelent”) alapján.
Kategória (szakterület, témakör)
Nyelvészet, logika; történetileg névtan.
Részletesebb magyarázat
A nyelvtani predikátum valamiről mond valamit: „A kert zöld” mondatban a zöld állítmány. Logikában a predikátumhoz megfelelő argumentumokat rendelve igaz vagy hamis állítást kapunk; például az „x nagyobb y-nál” két dolog viszonyát fejezi ki. A predikátum tehát nem minden elméletben azonos egyetlen igével. Történeti névhasználatban a nemesi előnevet is predikátumnak nevezik.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Állítmány; történeti értelemben nemesi előnév.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Nincs általános antonimája; az alany kapcsolódó mondatrész.
Példamondatok
- A nyelvész kijelölte a mondat predikátumát.
- A nagyobb mint relációt kétargumentumú predikátummal írták le.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Mondattani és logikai elemzésben, valamint család- és névtörténetben.
Kapcsolódó szavak
Predikatív, predikáció, alany, argumentum.
