Rövid magyarázat (definíció)
A proletárok társadalmi osztálya; klasszikusan a termelőeszközökkel nem rendelkező, bérmunkából élők összessége.
Eredet (etimológia)
A francia prolétariat nyomán elterjedt nemzetközi szó; latin alapja a proletarius („vagyontalan polgár”).
Kategória (szakterület, témakör)
Társadalomtörténet, szociológia, marxista elmélet.
Részletesebb magyarázat
Az ipari társadalmak történetében a proletariátus főként a bérmunkásságot jelöli. A marxista értelmezésben tagjai megélhetésükhöz munkaerejüket értékesítik, szemben a termelőeszközök tulajdonosaival. A fogalom nem pusztán jövedelmi kategória: a termelési viszonyokban elfoglalt helyet hangsúlyozza. Az ókori Róma vagyontalan polgáraira vonatkozó szóhasználat történetileg összefügg vele, de nem azonos a modern ipari munkássággal.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Munkásosztály, bérmunkásság; elméleti és történeti kerettől függően.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Burzsoázia, tőkésosztály a klasszikus osztályelméleti szembeállításban.
Példamondatok
- Az iparosodással megnőtt a városi proletariátus létszáma.
- A könyv a proletariátus politikai szerveződését tárgyalja.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Munkásmozgalom, iparosodás és társadalmi osztályok történetének elemzésében.
Kapcsolódó szavak
Proletár, bérmunka, burzsoázia, osztálytudat.