Rövid magyarázat (definíció)
Durva, faragatlan, neveletlen; sértő bizalmas szóként ilyen viselkedésűnek minősített személy.
Eredet (etimológia)
Szláv eredetű argószó a prost-, prostý („egyszerű, közönséges, durva”) szócsaládból, magyar -ó végződéssel.
Kategória (szakterület, témakör)
Szleng, bizalmas köznyelv; rosszalló, sértő szó.
Részletesebb magyarázat
A prosztó többnyire valakinek a modorát, viselkedését vagy megnyilvánulását minősíti durvának és tapintatlannak. Melléknévként és főnévként is előfordulhat. Nem semleges leírás, ezért használata könnyen személyeskedővé válhat. Bár eredetében ugyanahhoz a szláv szócsaládhoz kapcsolódik, mint a paraszt, nem foglalkozást vagy társadalmi származást nevez meg a mai köznyelvben.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Faragatlan, modortalan, otromba, neveletlen.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Udvarias, tapintatos, kifinomult, jól nevelt.
Példamondatok
- A társaságot zavarta a vendég prosztó megjegyzése.
- A regény egyik szereplője prosztónak nevezte a goromba férfit.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Indulatos vagy bizalmas beszédben, illetve szereplők nyelvének irodalmi jellemzésében.
Kapcsolódó szavak
Modortalan, goromba, paraszt, szleng.