Mit jelent az affidativ szó?

Rövid magyarázat (definíció)

Az affidativ alak helyett a szokásos jogi terminus: affidavit. Esküvel megerősített írásbeli nyilatkozat arra jogosult személy vagy hatóság előtt.

Eredet (etimológia)

Az angol jogi affidavit a késő latin affidavit igealakból ered, jelentése: hitet tett, esküvel megerősítette. Az affidare igéhez, végső soron a fides (hit, hűség) szóhoz kapcsolódik.

Kategória (szakterület, témakör)

Az affidavit főként a jogi területen használatos kifejezés. Jogi dokumentumokban és bírósági eljárásokban találkozhatunk vele leggyakrabban. A polgári és büntetőjogban egyaránt fontos szerepet játszik.

Részletesebb magyarázat

Az affidavit a nyilatkozó által igaznak állított tényeket rögzíti esküvel megerősített formában. Az eskü vagy aláírás tanúsítása nem bizonyítja automatikusan a leírt tények valóságát. Felhasználása és alaki követelményei jogrendszerenként és eljárásonként különböznek. Az affidavit of support külön szókapcsolatként bevándorló eltartására vonatkozó támogatói nyilatkozatot jelenthet.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

Eskü alatt tett írásbeli nyilatkozat. A tanúsítvány és a bizonylat nem általános szinonimája.

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

Nincs szótári ellentéte. Egy affidavit tagadást vagy cáfolatot is tartalmazhat.

Példamondatok

  • A bíróság elfogadta az ügyvéd által benyújtott affidavitot.
  • A tanú eskü alatt tett nyilatkozata kulcsfontosságú bizonyíték volt az ügyben.
  • A válási per során mindkét fél pénzügyi helyzetét affidavit formájában kellett bemutatni.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Főként angolszász jogrendszerekkel kapcsolatos jogi szövegekben. Magyar szövegben az affidavit alak és a pontos magyar körülírás ajánlható.

Kapcsolódó szavak

  • Közjegyző
  • Bíróság
  • Tanúvallomás
  • Eskütétel
  • Hitelesítés
  • Bizonyíték
  • Perirat