Rövid magyarázat (definíció)
A „bukolikus” szó a vidéki élet idilli, békés és természetközeli jellegére utal. Gyakran használják olyan irodalmi művek leírására, amelyek idealizált képet festenek a falusi életről, gyakran pásztorokkal és mezőgazdasági munkával kapcsolatosan.
Eredet (etimológia)
A „bukolikus” szó a latin „bucolicus” szóból származik, amely a görög „boukolikos” kifejezésből ered. A görög szó az „boukolos” (pásztor) szóból jön, ami pedig a „bous” (tehén) és „kolos” (őrző) szavak összetételéből áll. Eredetileg tehát a pásztori életre utalt.
Kategória (szakterület, témakör)
A bukolikus kifejezés elsősorban az irodalom és művészet területén használatos, de alkalmazható a zene, festészet és más művészeti ágak leírásában is. A fogalom különösen jelentős az ókori görög és római irodalomban, valamint a reneszánsz idején.
Részletesebb magyarázat
A bukolikus irodalom olyan műfaj, amely az idilli vidéki életet ábrázolja. Ezekben a művekben gyakran jelennek meg pásztorok, akik egyszerű életet élnek, távol a városi nyüzsgéstől. Az ilyen történetekben gyakori motívumok közé tartoznak a természet szépségei, az évszakok változása és az emberi lélek harmóniája a természettel.
Az ókori görög költő Theokritosz volt az első ismert szerző, aki bukolikus verseket írt. Ezekben a versekben pásztorok beszélgetnek egymással szerelemről, barátságról és mindennapi gondjaikról. Később Vergilius római költő is írt hasonló témájú műveket, amelyek nagy hatást gyakoroltak az európai irodalomra.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Idilli
- Pásztori
- Vidékies
- Természetközeli
- Harmonikus
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Urbanizált
- Ipari
- Nyüzsgő
- Zsúfolt
- Mesterséges
Példamondatok
- A költő bukolikus verseiben megjelenik a természet iránti mély szeretet.
- A festmény bukolikus tájat ábrázol, ahol pásztorok legeltetik nyájaikat.
- A zeneszerző bukolikus dallamai visszaidézik a vidéki élet egyszerűségét.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A „bukolikus” kifejezést leggyakrabban irodalmi kontextusban használják, de előfordulhat művészeti kritikákban és zenei elemzésekben is. A köznyelvben ritkábban fordul elő, de ha használják, akkor általában egy nyugodt és idilli helyzet leírására szolgál.
Kapcsolódó szavak
- Pásztor
- Idill
- Natura</ li >
< li > Falusi </ li >
< li > Természet </ li >
< / ul >