Rövid magyarázat (definíció)

A „csatlós” szó olyan személyt vagy entitást jelöl, aki vagy ami egy másik, általában hatalmasabb személy vagy szervezet alárendeltje, segítője vagy szövetségese. A csatlós gyakran saját autonómiáját feladva követi és támogatja a főnökét vagy urát.

Eredet (etimológia)

A „csatlós” szó a magyar nyelvben a középkori latin „satelles” kifejezésből származik, amelynek jelentése őr, testőr, kísérő. A latin szó az ófrancia „satelite” révén került be a magyar nyelvbe. Az eredeti jelentés az idők során alakult át és bővült ki.

Kategória (szakterület, témakör)

A „csatlós” szó elsősorban történelmi és politikai kontextusban használatos, de megtalálható irodalmi művekben is. Politikai értelemben gyakran egy kisebb államra utal, amely egy nagyobb hatalom befolyása alatt áll.

Részletesebb magyarázat

A csatlós kifejezés többféle kontextusban is értelmezhető. Történelmileg a csatlósok olyan fegyveresek voltak, akik egy nemes vagy uralkodó szolgálatában álltak. A politikában a csatlós államok azok az országok, amelyek egy nagyobb hatalom érdekeit szolgálják és annak befolyása alatt állnak. A csatlósok gyakran elveszítik önállóságukat és döntési szabadságukat annak érdekében, hogy védelmet és támogatást kapjanak.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Alárendelt
• Szövetséges
• Segéd
• Kísérő
• Hűbéres

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Független
• Szuverén
• Önálló
• Uralom
• Vezető

Példamondatok

• A kis ország csatlós szerepet vállalt a nagyobb birodalom mellett.
• A középkori lovagok gyakran tartottak maguk mellett csatlósokat.
• A politikai csatározások során sok kisebb párt csatlósként viselkedik a nagyobb pártok mellett.
• A vállalat vezetője mindig számíthatott hűséges csatlósaira.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „csatlós” szó használata széleskörű lehet:

• Történelem: Középkori lovagok és uralkodók szolgálatában álló fegyveresek.
• Politika: Kisebb államok, amelyek nagyobb hatalmak befolyása alatt állnak.
• Irodalom: Karakterek leírására használt kifejezés.
• Köznyelv: Általános értelemben alárendelt személyekre utalhat.

Kapcsolódó szavak

• Kísérő
• Hűbéres
• Pártfogolt
• Szövetséges
• Alárendeltség
• Függőség
• Szuverenitás
• Hatalom
• Autonómia
• Védnökség
  < / ul >