Rövid magyarázat (definíció)
Az ablegátus kiküldött, megbízott, követ. Régi magyar történeti szövegben országgyűlési követet, egyházi használatban különleges feladattal megbízott küldöttet is jelenthet.
Eredet (etimológia)
Az „ablegátus” szó a latin „ab” (el, távol) és „legatus” (küldött) szavak összevonásából származik. A „legatus” maga is a „legare” (küldeni) igéből ered. Tehát az ablegátus szó szerinti jelentése: elküldött, kiküldött.
Kategória (szakterület, témakör)
Főnév; régies történeti, közjogi és egyházi megnevezés.
Részletesebb magyarázat
Az ablegátus jelentése nem korlátozódik magas rangú egyházi személyre. A magyar rendi országgyűlés történetében az ablegatus követet is jelölt; az absentium ablegatus a távollévők képviselője volt. Egyházi környezetben a küldetés és a megbízó határozza meg a feladatot. Nem szükségképpen püspöki tisztség vagy misszionáriusi tevékenység.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Küldött, követ, megbízott képviselő, delegált.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Nincs közvetlen antonimája. A fogadó fél más szereplő, nem ellentétes jelentésű megnevezés.
Példamondatok
- A latin irat ablegatusként nevezte meg a követet.
- Az ablegátus megbízója nevében járt el.
- A tanulmány ismertette a távollévők ablegátusának szerepét.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Magyar országgyűlés-történet, latin okiratok, egyháztörténet, diplomáciatörténet.