Rövid magyarázat

A „hidrát” szó olyan kémiai vegyületet jelöl, amely vízmolekulákat tartalmaz. Ezek a vegyületek lehetnek szilárd anyagok, amelyek kristályrácsában vízmolekulák találhatók, vagy olyan oldatok, ahol a víz molekulái kémiailag kötődnek más anyagokhoz.

Eredet

A „hidrát” szó a görög „hydor” szóból származik, ami vizet jelent. A kémiai terminológiában a 19. században kezdték el használni ezt az elnevezést annak érdekében, hogy megkülönböztessék azokat a vegyületeket, amelyek vízmolekulákat tartalmaznak.

Kategória

A hidrátok főként a kémia és az anyagtudomány területén kerülnek említésre. Számos ipari folyamatban és laboratóriumi környezetben is fontos szerepet játszanak.

Részletesebb magyarázat

A hidrátok különféle formákban létezhetnek. Az egyik legismertebb példa a réz(II)-szulfát-pentahidrát (CuSO₄·5H₂O), amely egy kristályos anyag, ahol öt vízmolekula kötődik minden egyes réz(II)-szulfát egységhez. A hidrátok képződése gyakran exotherm folyamat, vagyis hő felszabadulásával jár.

A hidrátokat két fő csoportra oszthatjuk:

• Kristályvíztartalmú hidrátok: Ezekben a vegyületekben a vízmolekulák kristályrácsba ágyazódnak.
• Koordinációs hidrátok: Itt a vízmolekulák közvetlenül kapcsolódnak egy központi fémionhoz.

Szinonimák

• Víztartalmú vegyület
• Akvakomplex
• Kristályvíz-tartalmú anyag

Ellentétes jelentésű szavak

• Anhidrit (vízmentes vegyület)
• Vízmentes anyag
• Szárazanyag

Példamondatok

• A réz(II)-szulfát-pentahidrát gyakran használt vegyszer a laboratóriumokban.
• A gipsz egy jól ismert kristályvíztartalmú hidrát.
• A hidratáció során az anyag vízmolekulákat vesz fel, és hidrát keletkezik.

Használati területek

A hidrátok széles körben használatosak mind szakmai, mind köznyelvi kontextusban:

• Kémia: Laboratóriumi elemzésekhez és ipari folyamatokhoz.
• Geológia: Ásványtanban és kőzettanban fontos szerepet játszanak.
• Gyógyszerészet: Sok gyógyszer alapanyaga valamilyen hidratált forma.
• Meteorológia: A jégkristályok és hópelyhek is bizonyos értelemben hidrátok.

Kapcsolódó szavak

• Hidratáció: Az a folyamat, amely során egy anyag vizet vesz fel és hidrátot képez.
• Dihidrálás: Két vízmolekula hozzáadása egy vegyülethez.
• Anhidrit: Egy vegyület vízmentes formája.
• Kristályosodás: Az a folyamat, amely során egy oldatból kristályos forma válik ki, gyakran hidratált állapotban.