Az amentia jelentése és használata

Rövid magyarázat (definíció)

Az amentia súlyos zavartsággal és a tudattartalmak szétesésével járó állapot pszichiátriai megnevezése. Jelentése a régebbi orvosi szóhasználatban nem volt egységes.

Eredet (etimológia)

Latin szó, az amens („esztelen, eszét vesztett”) szóhoz kapcsolódik. Ennek elemei a fosztó a- és a mens, mentis („elme, értelem”).

Kategória (szakterület, témakör)

Pszichiátria, neurológia, pszichopatológia és orvostörténet.

Részletesebb magyarázat

A magyar pszichiátriai oktatásban az amentia a tudat integritásának súlyos zavara: az élmények és gondolatok összerendezettsége szétesik, teljes zavartság és izgatottság jelentkezhet. Nem az értelmi képességek fejlődési elmaradásának általános megnevezése. Régebbi, különösen idegen nyelvű szövegekben más értelemben is előfordul, ezért az adott forrás szóhasználata döntő. Nem azonos a demenciával.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

Súlyos zavartság, dezinteg­rált tudatállapot – megközelítő magyarázatok, nem minden összefüggésben teljes szinonimák.

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

Nincs bevett antonimája; leíró ellentétként rendezett, tiszta tudatállapot említhető.

Példamondatok

  • Az előadás az amentiát a tudat integritásának zavarai közé sorolta.
  • A régi kórlap amentiát említett.
  • Az orvostörténész a forrás alapján értelmezte az amentia kifejezést.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Főként pszichiátriai, pszichopatológiai és orvostörténeti szakszövegekben fordul elő. Jelentését a szakmai és történeti környezethez kell igazítani.

Kapcsolódó szavak