Rövid magyarázat (definíció)

Az exegézis egy olyan módszertani eljárás, amelynek célja szövegek, különösen vallási és irodalmi szövegek értelmezése és magyarázata. Az exegézis során a szöveg jelentését, kontextusát és történeti hátterét vizsgáljuk annak érdekében, hogy mélyebb megértést nyerjünk belőle.

Eredet (etimológia)

Az „exegézis” szó a görög „ἐξήγησις” (exégészisz) kifejezésből származik, amely az „ἐξηγέομαι” (exégéomai) igéből ered. Az ige jelentése: „kivezetni”, „magyarázni”, „értelmezni”. Az ókori görögök ezt a kifejezést használták a szent szövegek és irodalmi művek értelmezésére.

Kategória (szakterület, témakör)

Az exegézis elsősorban a teológia, bibliai tudományok és irodalomtudomány területén használatos. Emellett alkalmazzák filozófiai és jogi szövegek értelmezésére is. A különböző tudományterületeken eltérő módszerekkel közelítenek az exegézishez, de a cél minden esetben a szöveg mélyebb megértése.

Részletesebb magyarázat

Az exegézis folyamata több lépésből áll:

• Szövegkritika: A szöveg eredeti formájának rekonstruálása különböző kéziratok összevetésével.
• Történeti-kritikai elemzés: A szöveg keletkezési körülményeinek, szerzőjének és eredeti közönségének vizsgálata.
• Irodalmi elemzés: A szöveg szerkezetének, stílusának és retorikai eszközeinek elemzése.
• Teológiai értelmezés: A szöveg vallási vagy filozófiai üzenetének feltárása.

Az exegézis célja nem csupán a szöveg felszíni jelentésének megértése, hanem annak mélyebb rétegeinek feltárása is. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a szöveget az adott kor és kultúra kontextusában értelmezzük.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Értelmezés
• Magyarázat
• Kifejtés
• Kommentár

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Mellőzés
• Félreértelmezés
• Torzítás

Példamondatok

• A teológusok hosszú órákat töltenek az evangéliumok exegézisével.
• A professzor részletes exegézist készített az ókori görög drámáról.
• A jogi szakértők gyakran végeznek exegézist az alkotmányos rendelkezések kapcsán.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az exegézis leggyakrabban szakmai környezetben fordul elő, különösen a következő területeken:

• Bibliai tudományok: A Biblia könyveinek részletes elemzése és értelmezése.
• Irodalomtudomány: Klasszikus és modern irodalmi művek kritikai elemzése.
• Filozófia: Filozófiai szövegek mélyreható vizsgálata és értelmezése.
• Jogtudomány: Jogi dokumentumok, törvények és rendeletek részletes elemzése.

A köznyelvben ritkábban használják az „exegézis” kifejezést; helyette inkább az „értelmezés” vagy „magyarázat” szavakat alkalmazzák.

Kapcsolódó szavak

• Hermeneutika: Az értelmezés elmélete és módszertana.
• Kritika: Szövegek elemzésének és értékelésének folyamata.
• Meditáció: Elmélkedés egy adott szövegről vagy témáról.