Rövid magyarázat (definíció)

A ballada egy lírai műfaj, amely jellemzően történetet mesél el vers formájában. Az ilyen költemények gyakran drámai, tragikus vagy romantikus eseményeket dolgoznak fel, és gyakran tartalmaznak ismétlődő refréneket.

Eredet (etimológia)

A „ballada” szó a középkori latin „ballare” szóból származik, amely táncot jelent. A francia nyelvben „ballade” alakban jelent meg először, majd innen terjedt el más nyelvekbe, beleértve a magyar nyelvet is. Eredetileg a balladák táncos énekek voltak, amelyek később irodalmi műfajjá fejlődtek.

Kategória (szakterület, témakör)

A ballada az irodalom és a költészet területéhez tartozik. Különösen népszerű a népköltészetben és a középkori irodalomban, de modern változatai is léteznek.

Részletesebb magyarázat

A ballada műfaja többféle formát ölthet, de általában három fő jellemzője van:
– **Narratív szerkezet**: A balladák gyakran egy történetet mesélnek el, amely lehet valós vagy kitalált.
– **Ismétlés**: Gyakori az ismétlődő refrén vagy sorok használata, ami emlékezetessé teszi a művet.
– **Drámaiság**: A balladák gyakran drámai helyzeteket ábrázolnak, például szerelmi tragédiákat vagy hősies tetteket.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

– Lírai költemény
– Epikus vers
– Romantikus vers

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

– Próza
– Novella
– Esszé

Példamondatok

– A középkori balladák gyakran lovagokról és hőstetteikről szóltak.
– Petőfi Sándor egyik legismertebb balladája a „János vitéz”.
– A modern zenei világban is találkozhatunk balladákkal, amelyek lassú tempójú dalok.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A ballada műfaja széles körben használt mind az irodalomban, mind a zenében. Az irodalmi balladák klasszikus példái megtalálhatók az iskolai tananyagban és az irodalmi kánonban. A zenei világban a ballada egy lassú tempójú dalformát jelöl, amely érzelmes témákat dolgoz fel.

Kapcsolódó szavak

– Vers
– Költemény
– Refrén
– Epika
– Líra