Rövid magyarázat (definíció)

A bariton egy zenei kifejezés, amely egy férfi énekhangot jelöl, amely a tenor és a basszus hangfekvések között helyezkedik el. A bariton hangszín gazdag, mélyebb tónusú és erőteljes, de nem olyan mély, mint a basszus.

Eredet (etimológia)

A „bariton” szó az olasz „baritono” kifejezésből származik, amely a görög „barytonos” szóból ered. A görög szó összetett: „barys” jelentése „nehéz” vagy „mély”, míg a „tonos” jelentése „hang”. Így a bariton szó eredeti jelentése „mély hang”.

Kategória (szakterület, témakör)

A bariton kifejezés elsősorban a zene és az ének szakterületén használatos. Konkrétan az opera, az oratóriumok és más vokális műfajok területén találkozhatunk vele gyakran. Emellett zenei oktatásban és hangképzésben is fontos szerepet játszik.

Részletesebb magyarázat

A bariton hangterjedelme általában G2-től G4-ig terjed, de ez énekestől függően változhat. A bariton hangszín különösen sokoldalú, mivel képes széles skálán mozogni mind dinamikában, mind kifejezőerőben. Az operairodalomban a bariton szerepek gyakran hősies vagy gonosz karaktereket ábrázolnak. Például Verdi operáiban számos híres bariton szerep található, mint például Rigoletto vagy Germont az „Traviata” című operában.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Baritono (olaszul)
• Baryton (franciául)
• Barítono (spanyolul)

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Tenor
• Basszus
• Alt
• Szoprán

Példamondatok

• A zenekar új tagja egy tehetséges bariton énekes.
• A bariton hangja mélyen és gazdagon töltötte be a koncerttermet.
• A darab főszerepét egy világhírű bariton alakította.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A bariton kifejezést leginkább szakmai körökben használják, különösen zenei és énekes közegben. Azonban köznyelvben is előfordulhat, különösen amikor valaki egy férfi énekhang típusát szeretné meghatározni.

Kapcsolódó szavak

• Opera
• Hangfekvés
• Zeneelmélet
• Klasszikus zene
• Énektanár