Rövid magyarázat (definíció)

A „bég” szó egy történelmi cím, amelyet az Oszmán Birodalomban és más muszlim országokban használtak. A bég egyfajta helyi vezetőt vagy nemest jelölt, aki egy adott terület irányításáért volt felelős.

Eredet (etimológia)

A „bég” szó a török nyelvből származik, ahol eredetileg „beg” vagy „bey” formában írták. A szó jelentése „úr” vagy „vezető”, és a középkori török népeknél használták először. Az oszmán törökök átvették és elterjesztették a kifejezést, amely később a Balkánon és a Közel-Keleten is elterjedt.

Kategória (szakterület, témakör)

A „bég” szó a történelem és társadalomtudományok területéhez tartozik, különösen az oszmán történelem és a muszlim kultúrák kutatásában van jelentősége.

Részletesebb magyarázat

A bég cím használata az Oszmán Birodalom idején széles körben elterjedt volt. A bégek általában kisebb területek, például városok vagy tartományok irányítását végezték. Feladataik közé tartozott az adók beszedése, a rend fenntartása és az igazságszolgáltatás biztosítása. Gyakran katonai vezetők is voltak, akik felelősek voltak területük védelméért.

Az oszmán hierarchiában a bég rangja alacsonyabb volt, mint a pasa vagy vezír, de mégis jelentős hatalommal rendelkeztek saját területükön. A bég címet gyakran örökölték, de előfordult, hogy kinevezés útján jutott valaki ehhez a ranghoz.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Uralkodó
• Nemesi cím
• Vezető
• Kormányzó

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Alattvaló
• Közember
• Szolga

Példamondatok

• A helyi bég hatalmát senki sem kérdőjelezte meg.
• A bég feladata volt az adók beszedése és a rend fenntartása.
• A falusiak tisztelettel fordultak a béghez ügyes-bajos dolgaikkal.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „bég” szó leginkább történelmi kontextusban használatos, különösen az Oszmán Birodalom tanulmányozásakor. Emellett irodalmi művekben is találkozhatunk vele, ahol korabeli társadalmi viszonyokat ábrázolnak.

Kapcsolódó szavak

• Pasa
• Sultán
• Emír
• Kádí
• Vezír