Rövid magyarázat (definíció)
A „belég” szó egy ritkán használt magyar kifejezés, amely általában a befelé irányuló lépést vagy mozgást jelöli. Ezt a szót leggyakrabban az építészet és a belsőépítészet területén használják, amikor valamilyen térbe való belépést vagy annak megtervezését írják le.
Eredet (etimológia)
A „belég” szó eredete a magyar nyelv régi rétegeibe nyúlik vissza. Az „él” igekötővel ellátott „bemenni” ige rövidített formája lehet. Az „él” igekötő a befelé irányuló mozgást jelzi, míg az „ég” valószínűleg a régi magyar nyelvben használt „hely” vagy „tér” szóból eredhet.
Kategória (szakterület, témakör)
A „belég” szó leginkább az építészet és belsőépítészet területén található meg. Emellett irodalmi művekben is előfordulhat, ahol metaforikusan használják a befelé irányuló mozgás vagy fejlődés leírására.
Részletesebb magyarázat
A „belég” kifejezés azt a folyamatot írja le, amikor valaki vagy valami egy zárt térbe lép be. Ez lehet fizikai értelemben vett belépés egy épületbe vagy szobába, de átvitt értelemben is használható, például egy gondolatvilágba való belépéskor. Az építészetben gyakran alkalmazzák ezt a szót arra, hogy leírják a térbeli elrendezéseket és azok megközelítési módjait.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Belépés
- Bemenetel
- Befelé haladás
- Belső mozgás
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Kilépés
- Kimenetel
- Kifelé haladás
- Külső mozgás
Példamondatok
- A vendégek sorban álltak a belég előtt.
- A tervezők különös figyelmet fordítottak a főbejárat belégének kialakítására.
- A meditáció során fontos szerepet kapott a gondolatok belége.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A „belég” szó elsősorban szakmai körökben használatos, különösen az építészet és belsőépítészet területén. Itt azt jelenti, hogy egy adott térbe való belépést hogyan oldják meg funkcionálisan és esztétikailag. Köznyelvben ritkábban fordul elő, de irodalmi művekben metaforikusan is találkozhatunk vele.
Kapcsolódó szavak
- Bejárat
- Térkialakítás
- Belsőépítészet
- Térbeli elrendezés
- Funkcionalitás