Rövid magyarázat (definíció)
A bukszus egy örökzöld cserje, amelyet dísznövényként és sövényként ültetnek. Tudományos neve Buxus sempervirens, és gyakran találkozhatunk vele parkokban, kertekben.
Eredet (etimológia)
A „bukszus” szó latin eredetű, a „buxus” kifejezésből származik, amely maga is görög gyökerekkel rendelkezik. A görög „pyxos” szó jelentése szintén bukszus, vagyis örökzöld cserje. A növény neve tehát hosszú történelmi múltra tekint vissza, és több nyelvben is hasonló formában jelenik meg.
Kategória (szakterület, témakör)
A bukszus a botanikai és kertészeti szakterületekhez tartozik. Növénytanilag a Buxaceae család tagja, amely egy kisebb növénycsaládot képvisel.
Részletesebb magyarázat
A bukszus egy igen népszerű dísznövény, elsősorban azért, mert jól formázható és metszhető. Levelei aprók, fényesek és sötétzöldek. A növény lassan növekszik, de rendkívül tartós és ellenálló. Gyakran használják sövényként vagy különféle díszformák kialakítására. A bukszus kedveli a félárnyékos helyeket és a jó vízelvezetésű talajt.
A bukszust nem csupán esztétikai értékei miatt kedvelik; történelmi jelentősége is van. Már az ókori Rómában is ültették dísznövényként. Az angol kertekben pedig előszeretettel alkalmazták labirintusok és geometriai formák kialakítására.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Örökzöld cserje
- Díszcserje
- Buxus
- Boxwood (angolul)
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Lombhullató cserje
- Egynyári növény
- Gyorsan növő fa
Példamondatok
- A kertünkben egy gyönyörű bukszussövényt alakítottunk ki.
- A bukszus metszése tavasszal ajánlott.
- A parkban lévő bukszusbokrok különleges formára vannak nyírva.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A bukszust leginkább kertészeti kontextusban használják. Köznyelvben ritkábban fordul elő specifikus megnevezésként; inkább általánosan díszcserjeként említik. Szakmai körökben azonban sokkal gyakrabban találkozhatunk vele, különösen a tájépítészetben és botanikában.
Kapcsolódó szavak
- Sövény
- Metszés
- Díszkertészet
- Buxaceae család
