Rövid magyarázat (definíció)
A „carnalis” szó a latin nyelvből származik, és alapvetően testi, fizikai vagy érzéki dolgokat jelent. Leggyakrabban az emberi testtel kapcsolatos vágyakat és szükségleteket jelenti, különösen az érzéki örömök és szexuális vágyak kontextusában.
Eredet (etimológia)
A „carnalis” a latin „caro, carnis” szóból ered, amely hús-t jelent. A kifejezés tehát eredetileg a húsra, azaz a testre utalt. Az idő folyamán a jelentése kibővült, hogy magába foglalja mindazt, ami testi vagy érzéki.
Kategória (szakterület, témakör)
A „carnalis” szó leginkább a teológiai, filozófiai és pszichológiai diskurzusokban található meg. Gyakran használják vallási szövegekben, ahol a testi vágyakat és örömöket gyakran az erkölcsi tisztasággal és spirituális értékekkel állítják szembe.
Részletesebb magyarázat
A „carnalis” kifejezés mélyebb megértéséhez fontos megvizsgálni annak különböző kontextusait. A teológiában például a „carnalis bűnök” olyan cselekedetekre utalnak, amelyek testi élvezetekből fakadnak és gyakran ellentétben állnak az erkölcsi vagy spirituális normákkal. A filozófiában a „carnalis” aspektusok az emberi létezés azon részére utalnak, amely az érzéki tapasztalatokon alapul.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Testi
- Érzéki
- Fizikai
- Szexuális
- Hús-vágy
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Lelki
- Spirituális
- Mentalis
- Transzcendens
- Szent
Példamondatok
- A szerzetesek igyekeznek elkerülni minden carnalis kísértést.
- A carnalis vágyak gyakran konfliktusba kerülnek az erkölcsi elvekkel.
- A művészetekben gyakran ábrázolják az emberi test carnalis szépségét.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A „carnalis” szó elsősorban szakmai kontextusokban használatos, különösen teológiai és filozófiai írásokban. Ugyanakkor előfordulhat irodalmi művekben is, ahol az emberi természet testi oldalának leírására szolgál. Köznyelvben ritkábban fordul elő.
Kapcsolódó szavak
- Caro (latin: hús)
- Sensualis (érzéki)
- Luxuria (bujaság)
- Concupiscencia (vágyakozás)
- Corpus (test)
