Rövid magyarázat (definíció)

A „csobán” szó a magyar nyelvben leginkább juhpásztort, juhászt jelent. Ez a kifejezés a pásztorkodással kapcsolatos tevékenységekre utal, különösen a juhok őrzésére és gondozására.

Eredet (etimológia)

A „csobán” szó török eredetű, és a magyar nyelvbe valószínűleg az oszmán-török hódoltság időszakában került be. A török nyelvben a „çoban” jelentése szintén pásztor, ami közvetlenül kapcsolódik a magyar megfelelőjéhez.

Kategória (szakterület, témakör)

A „csobán” szó elsősorban néprajzi és etnográfiai kategóriába tartozik. A pásztorkodás, mint tevékenység, fontos része volt a hagyományos magyar vidéki életnek, ezért a történelmi és kulturális tanulmányokban is jelentős szerepet játszik.

Részletesebb magyarázat

A csobán vagy juhász olyan személy, aki főként juhokkal foglalkozik. Feladatai közé tartozik az állatok őrzése, legeltetése, etetése és itatása. A csobánok gyakran hosszú időt töltenek távol a lakott területektől, mivel a legelőterületek általában messze vannak a falvaktól. Az életmódjuk egyszerű és gyakran nomád jellegű volt.

A csobánok különleges tudással rendelkeztek az állattenyésztés terén. Ismerték az állatok viselkedését, betegségeit és gyógyítási módjait. Az évszázadok során kialakult pásztorkultúra számos népi hagyományt és szokást is magában foglal.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Juhász
• Pásztor
• Nyájőrző
• Birkapásztor

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Gazda
• Városi lakos
• Irodai dolgozó
• Üzletember

Példamondatok

• A csobán egész nap a legelőn őrizte a nyájat.
• A faluban mindenki tisztelte az öreg csobánt.
• A csobán élete nem volt könnyű, de szerette az állatait.
• A fiatal fiú elhatározta, hogy apja nyomdokaiba lép és csobán lesz.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „csobán” szó elsősorban szakmai körökben használatos, különösen azokban a kontextusokban, amelyek pásztorkodással vagy állattenyésztéssel foglalkoznak. Emellett néprajzi tanulmányokban és történelmi munkákban is előfordulhat. Köznyelvi használata ritkább, de nem ismeretlen; főként vidéki környezetben találkozhatunk vele.

Kapcsolódó szavak

• Pásztorkodás
• Néprajz
• Állattenyésztés
• Népdalok
• Kultúra