Rövid magyarázat (definíció)
A „dativus” egy latin eredetű nyelvtani kifejezés, amely a nyelvekben az egyik esetet jelöli. A dativus, vagy magyarul részes eset, az alany és tárgy közötti kapcsolatot fejezi ki, gyakran a „kinek?” vagy „minek?” kérdésekre válaszol.
Eredet (etimológia)
A „dativus” szó a latin „dare” igéből származik, ami azt jelenti, hogy „adni”. A szó maga is arra utal, hogy valaminek vagy valakinek adunk valamit. Az etimológiai gyökerek tehát az adományozásra és a részesítésre vezethetők vissza.
Kategória (szakterület, témakör)
A „dativus” elsősorban a nyelvészet és grammatika területén használt kifejezés. Nyelvtani kategóriaként különböző nyelvekben létezik és változatos szerepeket tölthet be.
Részletesebb magyarázat
A dativus eset számos nyelvben megtalálható, bár szerepe és használata eltérő lehet. Például a latinban és az óangolban nagyon fontos szerepet játszik, míg a modern angolban csak néhány maradványa található meg. A magyar nyelvben a dativus esettel olyan mondatokban találkozunk, mint például: „Adok egy könyvet neked.” Itt a „neked” szó van dativus esetben.
A dativus kifejezhet:
- Célpontot: Kinek adjuk? Például: Adok neki egy ajándékot.
- Birtokost: Kinek van valamije? Például: Nekem van egy autóm.
- Haszonélvezőt: Kinek az érdekében történik valami? Például: Főzök neki vacsorát.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Részes eset
- Adományozó eset
- Célponti eset
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Nominatívusz (alanyeset)
- Accusatívusz (tárgyeset)
- Genitívusz (birtokos eset)
Példamondatok
- „Adtam neki egy könyvet.”
- „Írtam egy levelet anyának.”
- „Küldtem egy üzenetet barátomnak.”
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A dativus használata főként nyelvtani elemzések során kerül előtérbe, de köznyelvi beszédben is gyakran jelen van, amikor valaki valamit kap vagy részesül valamiben. Az oktatásban különös figyelmet fordítanak rá idegen nyelvek tanítása során is.
Kapcsolódó szavak
- Nominatívusz
- Accusatívusz
- Genitívusz
- Ablatívusz
- Instrumentális eset
