Rövid magyarázat
A deifikáció szó jelentése az a folyamat vagy állapot, amikor valakit vagy valamit istenné vagy isteni jellegűvé tesznek. Ez a kifejezés gyakran használatos vallási, mitológiai és kulturális kontextusban.
Eredet (etimológia)
A deifikáció szó a latin „deificatio” szóból származik, amely a „deus” (isten) és a „facere” (csinálni, tenni) szavak összeolvadásából keletkezett. Az eredeti latin kifejezés azt jelenti, hogy „istenné tenni” vagy „isteni rangra emelni”.
Kategória
A deifikáció elsősorban a vallástudományok, mitológia és kultúrtörténet területéhez tartozik. Ezen kívül filozófiai és irodalmi kontextusokban is előfordulhat.
Részletesebb magyarázat
A deifikáció folyamata többféle formát ölthet különböző kultúrákban és vallásokban. Az ókori Rómában például császárok haláluk után gyakran isteni státuszba kerültek. A hinduizmusban számos emberi alakot tekintenek isteninek, mint például Rámát vagy Krisnát. A keresztény teológiában pedig az emberi természet Krisztus által való megdicsőülését érthetjük alatta.
Ez a folyamat nem csupán emberekre korlátozódik; tárgyak, helyek vagy események is elérhetik az isteni státuszt. Például egyes hegyeket vagy folyókat bizonyos kultúrák szentként tisztelnek.
Szinonimák
- Istenítés
- Megdicsőítés
- Apoteózis
- Szentté avatás
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Demonizálás
- Lefokozás
- Degradálás
- Deszakralizáció
Példamondatok
- A római császárok haláluk után gyakran részesültek deifikációban.
- A hindu mitológiában számos hős története végződik deifikációval.
- A keresztény teológia szerint Jézus Krisztus révén az emberiség elérheti a deifikációt.
Használati területek
A deifikáció fogalma leginkább szakmai környezetben használatos, különösen vallástudományi, teológiai és kultúrtörténeti kontextusokban. Azonban irodalmi művekben és köznyelvi beszélgetésekben is előfordulhat, különösen olyan helyzetekben, ahol valaki vagy valami rendkívülinek van beállítva.
Kapcsolódó szavak
- Szentté avatás
- Mítoszteremtés
- Kanonizáció
- Mítoszológia
- Kultusz
