Rövid magyarázat (definíció)
A diegézis kifejezés a narratológiában, azaz az elbeszéléselméletben használatos fogalom, amely egy történet világát jelöli. A diegézis magában foglalja mindazt, ami a történet során elhangzik, beleértve a szereplők cselekedeteit, gondolatait és érzéseit is.
Eredet (etimológia)
A diegézis szó a görög „διήγησις” (diégészisz) szóból származik, amely elbeszélést vagy történetet jelent. Az ókori görög irodalomban használták először ezt a kifejezést, és azóta is számos nyelvben megtalálható hasonló formában.
Kategória (szakterület, témakör)
A diegézis kifejezés elsősorban az irodalom- és filmelmélet területén használatos. A narratológia egyik alapfogalma, de alkalmazzák más művészeti ágakban is, például a színházban és a zenében.
Részletesebb magyarázat
A diegézis tehát egy történet világát jelöli. Fontos megkülönböztetni a mimézistől, amely közvetlen ábrázolást jelent. Míg a mimézis során az események közvetlenül jelennek meg a néző vagy olvasó előtt, addig a diegézis esetében egy narrátor által közvetített világot ismerünk meg. Például egy regényben, amikor egy szereplő gondolatait vagy múltbeli eseményeket ismerünk meg, az diegetikus elemnek számít.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Elbeszélés
- Történet
- Narráció
- Beszámoló
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Mimézis
- Ábrázolás
- Reprezentáció
Példamondatok
- A film diegetikus elemei közé tartoznak a szereplők párbeszédei és belső monológjai.
- A regény diegetikus világa gazdagon kidolgozott, tele rejtett utalásokkal és mellékszereplőkkel.
- A diegézis és a mimézis közötti különbség megértése segít jobban értelmezni az irodalmi műveket.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A diegézis kifejezést leggyakrabban szakmai körökben használják, különösen irodalmárok, filmkritikusok és művészetelméleti szakemberek. Azonban egyre inkább beépül a köznyelvbe is, főként azok körében, akik mélyebben érdeklődnek az irodalom vagy filmművészet iránt.
Kapcsolódó szavak
- Narrátor
- Elbeszélésmód
- Cselekmény
- Szerkezet
- Párbeszéd
