Rövid magyarázat (definíció)

A „diszperz” szó olyan anyagra vagy állapotra utal, amelyben egy anyag finoman eloszlik egy másik anyagban. Ez a kifejezés leggyakrabban a kémia és a fizika területén használatos, ahol különböző fázisok (például szilárd, folyékony vagy gáz) keveredését írják le.

Eredet (etimológia)

A „diszperz” szó a latin „dispersus” szóból ered, amelynek jelentése „szétszórt” vagy „eloszlott”. A latin kifejezés maga is a „dis-” előtagból (jelentése: szét) és a „spargere” igéből (jelentése: szórni) tevődik össze. Az angol nyelvbe a 16. században került be, majd innen terjedt el más nyelvekbe is.

Kategória (szakterület, témakör)

A diszperzió fogalma elsősorban a kémia és fizika területén használatos, de találkozhatunk vele az anyagtudományokban és az orvostudományban is. Ezen kívül az ipar számos ágazatában, például a festékgyártásban, élelmiszeriparban és gyógyszeriparban is gyakran alkalmazzák.

Részletesebb magyarázat

A diszperzió során egy anyag finom részecskéi oszlanak el egy másik anyag mátrixában. Ezt az állapotot jellemzően két fázis alkotja: a diszpergált fázis és a diszpergáló közeg. Például egy festék esetében a pigmentek lehetnek a diszpergált fázis, míg a festék oldószere vagy kötőanyaga szolgálhat diszpergáló közegként.

Diszperz rendszereket három fő típusba sorolhatunk:

• Durva diszperzió: A részecskék mérete nagyobb mint 1 mikrométer.
• Kolloidális diszperzió: A részecskék mérete 1 nanométer és 1 mikrométer között van.
• Molekuláris diszperzió: A részecskék mérete kisebb mint 1 nanométer.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Eloszlott
• Szétszórt
• Keveredett
• Homogén

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Koncentrált
• Tömörített
• Aggregált

Példamondatok

• A festékben lévő pigmentek finoman diszperzek az oldószerben.
• A tej kolloidális diszperzóként viselkedik, mivel zsírcseppek vannak eloszolva benne.
• A levegőben lévő pollen szemcsék durva diszperzóként vannak jelen.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „diszperz” kifejezést leginkább szakmai kontextusokban használják. A kémikusok és fizikusok gyakran alkalmaznak ilyen fogalmakat kutatásaik során. Az ipar különböző ágazataiban is fontos szerepet játszik ez a fogalom:

• Kémia: Oldatok és keverékek elemzésében.
• Ipar: Festékek, kozmetikumok és gyógyszerek gyártásában.
• Orvostudomány: Gyógyszerformulációk fejlesztésében.

Kapcsolódó szavak

• Kolloid
• Szuszpanzió
• Emulzió
• Oldat