Rövid magyarázat (definíció)

A „dogma” szó olyan alapvető, megkérdőjelezhetetlen hittételt vagy tanítást jelent, amelyet egy vallási, filozófiai vagy tudományos közösség elfogad és követ. Ezek az elvek gyakran szilárdan rögzítettek, és nem engednek teret a vitának vagy a kételynek.

Eredet (etimológia)

A „dogma” szó a görög „δόγμα” (dógma) szóból származik, amely eredetileg véleményt, döntést vagy határozatot jelentett. A görög szó gyökere a „δοκέω” (dokeó), ami azt jelenti, hogy gondolni, vélni. A latin nyelvben is átvették a kifejezést „dogma” formában, és innen került át több európai nyelvbe.

Kategória (szakterület, témakör)

A dogma leggyakrabban vallási kontextusban fordul elő, de használják filozófiai és tudományos területeken is. Vallási dogmák például a kereszténységben találhatók meg bőségesen, míg filozófiai dogmák különböző iskolák alapvető tanításaiban jelennek meg. Tudományos dogmákról akkor beszélünk, amikor egy elmélet vagy paradigma hosszú időn át megkérdőjelezhetetlennek tűnik.

Részletesebb magyarázat

A dogma olyan alapvető elv vagy hitrendszer része, amelyet egy adott közösség tagjai kötelező érvényűnek tekintenek. Vallási kontextusban ezek gyakran szent iratokból vagy hivatalos tanításokból származnak. Például a kereszténységben a Szentháromság tana egy dogma, amely meghatározza az Isten hármasságát: Atya, Fiú és Szentlélek.

A filozófiában a dogmák olyan alapelvek lehetnek, amelyek köré egy adott iskola épül. Például az empirizmus dogmája az az elv, hogy minden tudás tapasztalati úton szerezhető meg.

Tudományos kontextusban a dogmák ritkábbak, mivel a tudomány természetéből adódóan folyamatosan változik és fejlődik. Azonban néha előfordulhatnak olyan elméletek vagy paradigmák, amelyek hosszú ideig uralkodnak és nehezen megkérdőjelezhetők. Ilyen volt például Newton mechanikája egészen addig, amíg Einstein relativitáselmélete fel nem váltotta azt.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Tétel
• Alapelv
• Hitvallás
• Kánon
• Doktrína

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Kétely
• Szepticizmus
• Kritika
• Megkérdőjelezés
• Nyitottság

Példamondatok

• A keresztény hit egyik legfontosabb dogmája a Szentháromság tana.
• A tudományban ritkán találkozunk valódi dogmákkal, mivel az elméleteket folyamatosan tesztelik és módosítják.
• A filozófiai iskolák gyakran rendelkeznek saját dogmáikkal, amelyek meghatározzák gondolkodásuk kereteit.
• A vállalat vezetése ragaszkodik ahhoz a dogmához, hogy csak belső forrásokból fejlesszék tovább termékeiket.
• Néhány ember számára nehéz elfogadni bármilyen dogmát anélkül, hogy kritikai szemmel vizsgálná azt.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „dogma” szó leggyakrabban vallási kontextusban fordul elő, ahol konkrét hittételeket jelöl. Azonban használják filozófiai diskurzusokban is alapelvek leírására. Tudományos környezetben ritkább a használata, de előfordulhat olyan esetekben, amikor egy elmélet hosszú ideig megkérdőjelezhetetlen marad.

Köznyelvi használatban a „dogma” szó gyakran pejoratív értelemben jelenik meg, utalva arra az állapotra, amikor valaki mereven ragaszkodik bizonyos nézetekhez anélkül, hogy nyitott lenne más véleményekre vagy új információkra.

Kapcsolódó szavak

• Ortodoxia: Hagyományosan elfogadott hitelvek és gyakorlatok összessége.
• Herézis: Eltérés az elfogadott hittételektől; eretnekség.
• Katekizmus: Vallási tanításokat összefoglaló mű.
• Paradigma: Egy adott korszak uralkodó tudományos nézetei és módszerei.
• Konzervativizmus: Hagyományokhoz való ragaszkodás és újításokkal szembeni ellenállás.