Rövid magyarázat

A „dolus directus” kifejezés a jogi terminológiában használt latin kifejezés, amely szándékos bűncselekményt vagy cselekedetet jelent. Ezen belül olyan tettet értünk alatta, amelyet az elkövető tudatosan és célzatosan hajt végre, annak minden következményét ismerve és elfogadva.

Eredet

A „dolus directus” kifejezés a latin nyelvből származik. A „dolus” szó jelentése csalás, megtévesztés vagy rosszindulatú szándék, míg a „directus” jelentése egyenes, közvetlen. A két szó összevonásával egy olyan fogalmat kapunk, amely közvetlen és tudatos rosszindulatú cselekedetet jelöl.

Kategória

A „dolus directus” kifejezés elsősorban a jogtudomány területén használatos. Kiemelten fontos a büntetőjogban, ahol a bűncselekmények minősítése során meghatározzák az elkövető szándékának mértékét és jellegét.

Részletesebb magyarázat

A „dolus directus” fogalma a jogi felelősség megállapításánál játszik kritikus szerepet. Az elkövető tudatosan és előre megfontoltan hajtja végre tettét, tisztában van annak következményeivel és elfogadja azokat. Ez különbözteti meg a gondatlanságtól (culpa), ahol az elkövető nem kívánatos következményekkel járó cselekedetet hajt végre, de nem szándékosan.

Például egy gyilkossági ügyben az elkövető dolus directusszal jár el, ha előre megtervezi áldozata meggyilkolását és ezt tudatosan végrehajtja. Ezzel szemben egy közlekedési balesetben, ahol valaki halálos sérülést okoz gondatlanságból, nem beszélhetünk dolus directusról.

Szinonimák

• Szándékos bűncselekmény
• Tudatos tett
• Előre megfontolt cselekvés
• Közvetlen szándék

Ellentétes jelentésű szavak

• Gondatlanság (culpa)
• Véletlen esemény
• Szerencsétlenség
• Nemtörődömség

Példamondatok

• A gyilkosságot dolus directusszal követték el.
• A bíró megállapította az elkövető dolus directusát.
• A vádlott tagadta a dolus directust, mondván hogy véletlen volt.
• A dolus directust bizonyító bizonyítékok alapján hozták meg az ítéletet.

Használati területek

A „dolus directus” kifejezést elsősorban jogi szaknyelvben használják. Büntetőjogi tárgyalásokon és bírósági ítéletekben gyakran előfordul, amikor az elkövető szándékosságát vizsgálják. Ritkábban találkozhatunk vele köznyelvi használatban, de ott is érthetőség kedvéért fordulhat elő.

Kapcsolódó szavak

• Büntetőjog
• Bűncselekmény
• Szándékosság (intenció)
• Culpa (gondatlanság)
• Jogtudomány