Rövid magyarázat (definíció)

A „dukál” szó a magyar nyelvben azt jelenti, hogy valami valakinek jár, illet, megillet. Például egy elismerés vagy jutalom dukálhat valakinek a teljesítményéért.

Eredet (etimológia)

A „dukál” szó eredete a latin „ducare” igéből származik, amelynek jelentése vezetni, irányítani. A magyar nyelvbe valószínűleg német közvetítéssel került be a „duke” (herceg) szó révén, amely az uralkodói címek egyik formája volt és amelyhez az illetékesség, jogosultság fogalma társult.

Kategória (szakterület, témakör)

A „dukál” szó elsősorban a köznyelvi használatban jelenik meg, de irodalmi és jogi szövegekben is találkozhatunk vele. A szó jelentése miatt gyakran alkalmazzák olyan helyzetekben, ahol valamilyen jogosultságról vagy elismerésről van szó.

Részletesebb magyarázat

A „dukál” igét akkor használjuk, amikor azt szeretnénk kifejezni, hogy valaki jogosult valamire. Ez lehet egy tárgyi jutalom, egy erkölcsi elismerés vagy akár egy jogi követelés. Az ige használata általában pozitív konnotációval bír és gyakran kapcsolódik valamilyen teljesítményhez vagy érdemhez.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Jár
• Megillet
• Illet
• Kijár
• Rászolgál

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Nem illet
• Nem jár
• Megvon
• Elutasít

Példamondatok

• A kiváló munkáért dukál a jutalom.
• A kitartó edzés után dukált neki az aranyérem.
• A dolgozóknak dukál a tisztességes bér.
• Mindenkinek dukál a pihenés egy hosszú nap után.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „dukál” szót leggyakrabban a köznyelvben használják, de megtalálható hivatalos és szakmai szövegekben is. Például:

• Köznyelv: „Ez a siker neked dukál.”
• Irodalom: „Az igazságot kereső hősnek dukált az elismerés.”
• Jog: „Az örökösöknek dukálnak az ingatlanok.”

Kapcsolódó szavak

• Dicséret
• Elismerés
• Kiváltság
• Követelés
• Tiszteletdíj