Rövid magyarázat (definíció)
A „dűne” szó egy természetes homokhalmot vagy homokbuckát jelent, amelyet a szél formál és alakít. Ezek a képződmények leggyakrabban sivatagokban és partvidékeken találhatók meg.
Eredet (etimológia)
A „dűne” szó a francia „dune” szóból származik, amely viszont a holland „duin” szóból ered. A holland kifejezés a középkori latin „duna” szóra vezethető vissza, amely valószínűleg kelta eredetű.
Kategória (szakterület, témakör)
A „dűne” főként a geológia, geomorfológia és környezettudomány témakörébe tartozik. Emellett gyakran használják az irodalomban és a turizmusban is.
Részletesebb magyarázat
A dűnék kialakulása több tényezőtől függ, beleértve a szélsebességet, az irányt és az elérhető homok mennyiségét. A dűnék különböző formákban jelenhetnek meg: barchán-dűnék (félhold alakú), parabolikus dűnék (U-alakú), longitudinális dűnék (párhuzamos vonalak) és transzverzális dűnék (keresztvonalas). Az ilyen képződmények nemcsak esztétikai értékkel bírnak, hanem fontos szerepet játszanak az ökoszisztémák fenntartásában is.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Homokbucka
- Homokhalom
- Homokképződmény
- Szélfútta halom
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Sík terület
- Lapos vidék
- Mélyedés
- Völgy
Példamondatok
- A sivatagi dűnék lenyűgöző látványt nyújtanak naplementekor.
- A turisták gyakran látogatják meg a tengerparti dűnéket.
- A kutatók tanulmányozzák a dűnék mozgását és kialakulását.
- A homokvihar után újabb dűne keletkezett a környéken.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A „dűne” szó használata széles körben elterjedt mind szakmai, mind köznyelvi kontextusban. A geológusok és geomorfológusok részletesen elemzik a dűnék kialakulását és fejlődését. Az ökoturizmusban dolgozó szakemberek is gyakran említik ezeket a képződményeket, mivel fontos turisztikai látványosságokat jelentenek. Az irodalomban pedig gyakran metaforaként használják a változásra és az állandó mozgásra.
Kapcsolódó szavak
- Sivatag
- Tengerpart
- Széljárás
- Klimatológia
- Erozió
