Rövid magyarázat

A „fantazmagória” szó egy olyan képzeletbeli vagy irreális jelenséget, gondolatot vagy történetet jelöl, amelynek nincs valós alapja. Gyakran használják arra, hogy leírjanak valamit, ami túlzottan fantáziadús vagy hihetetlen.

Eredet (etimológia)

A „fantazmagória” szó eredete a görög „phantasma” szóból származik, amely jelentése „látomás” vagy „képzelgés”. A szó a 18. században került be az európai nyelvekbe, és először a francia „phantasmagorie” formájában jelent meg. Az eredeti görög kifejezés a „phantazein” igéből ered, amely azt jelenti, hogy „megjelenni” vagy „látszani”.

Kategória (szakterület, témakör)

A „fantazmagória” szó leginkább az irodalom és a pszichológia területén használatos. Az irodalomban gyakran találkozhatunk vele, amikor a szerzők képzeletbeli világokat vagy irreális eseményeket írnak le. A pszichológiában pedig olyan állapotok leírására használják, amelyek során az egyén elveszíti a valóságérzékét.

Részletesebb magyarázat

A fantazmagória olyan jelenségekre utal, amelyek teljes mértékben a képzelet szüleményei. Ezek lehetnek különféle látomások, álmok vagy akár hallucinációk is. Az ilyen típusú gondolatok gyakran túloznak és eltávolodnak a valóságtól, így sokszor hihetetlenek vagy abszurdak. A fantazmagóriák lehetnek pozitívak vagy negatívak is; például egy gyermek fantazmagóriája lehet egy varázslatos királyságban való élet, míg egy felnőtté lehet egy rémálom szörnyeiről szóló történet.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Ábránd
• Képzelgés
• Látomás
• Illúzió
• Hallucináció

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Valóság
• Tény
• Realitás
• Igazság

Példamondatok

• A könyv tele van fantazmagóriákkal, amelyek teljesen elrugaszkodnak a valóságtól.
• A gyerekek gyakran élnek át fantazmagóriákat játék közben.
• A történet annyira hihetetlen volt, hogy csakis fantazmagória lehetett.
• A művészeti alkotásokban gyakran találkozunk különféle fantazmagóriákkal.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „fantazmagória” szó mind szakmai körökben, mind pedig a köznyelvben használatos. Az irodalomban és művészetekben gyakran találkozunk vele mint eszközzel a kreativitás és képzelet kifejezésére. A pszichológiai szakirodalomban pedig az emberi elme működésének egyik aspektusát írja le. A köznyelvben sokszor pejoratív értelemben használják arra, hogy valaki irreális ábrándjait kritizálják.

Kapcsolódó szavak

• Képzelet
• Mesevilág
• Álomvilág
• Fikció
• Képzelőerő