Rövid magyarázat (definíció)
A „fátum” szó a sors, végzet vagy elrendeltetés fogalmát jelenti. Olyan erőt, amely meghatározza az események kimenetelét, és amely ellen az emberi akarat tehetetlen.
Eredet (etimológia)
A „fátum” szó a latin „fatum” szóból ered, amelynek jelentése „sors”, „végzet”. A latin szó a „fari” igéből származik, amely beszélni vagy kijelenteni jelentéssel bír. Így a fátum eredeti jelentése szerint egy isteni kijelentés vagy prófécia, amely megváltoztathatatlanul meghatározza az események menetét.
Kategória (szakterület, témakör)
A fátum fogalma leginkább a filozófia, irodalom és mitológia területén használatos. Emellett gyakran előfordul a pszichológiában és a vallástudományban is, ahol az emberi sors és elrendeltetés kérdéseit vizsgálják.
Részletesebb magyarázat
A fátum fogalma számos kultúrában és filozófiai irányzatban központi szerepet játszik. Az ókori görögök például hittek abban, hogy minden embernek megvan a maga előre meghatározott sorsa, amit még az istenek sem változtathatnak meg. Az ilyen értelemben vett fátum tehát egyfajta kozmikus törvényként működik.
A keresztény teológiában is találkozunk hasonló elképzelésekkel, ahol Isten akarata határozza meg az emberek életének alakulását. A modern pszichológia szintén foglalkozik a sors kérdésével; Carl Jung például a kollektív tudattalan és az archetípusok révén próbálta megérteni az emberi élet előre elrendeltségét.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Sors
- Végzet
- Elrendeltetés
- Karma
- Destináció
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Szabad akarat
- Döntés
- Választás
- Autonómia
- Önállóság
Példamondatok
- „Az ő fátuma már réges-rég meg volt írva.”
- „Nem menekülhetünk el saját fátumunk elől.”
- „A hős tragikus fátuma előre meg volt jósolva.”
- „Hiszel abban, hogy van egy előre meghatározott fátum?”
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A „fátum” kifejezést leggyakrabban irodalmi művekben és filozófiai diskurzusokban találjuk meg. Az ókori görög drámák egyik központi eleme volt például a hősök elkerülhetetlen végzete. A modern irodalomban és filmekben is gyakran találkozunk olyan karakterekkel, akiknek sorsa előre meghatározottnak tűnik.
A köznyelvben ritkábban használatos ez a kifejezés; inkább helyette olyan szavakat alkalmazunk mint sors vagy végzet. Ugyanakkor bizonyos kontextusokban – például vallási beszélgetésekben vagy spirituális diskurzusokban – előfordulhat.
Kapcsolódó szavak
- Sorsszerűség
- Karma
- Párka (görög mitológia)
- Moirák (görög mitológia)
- Norns (skandináv mitológia)