Rövid magyarázat (definíció)

A „fundamentum” szó alapot, alaptételt vagy alapelvet jelent. Ez az a szilárd bázis, amelyre egy rendszer, struktúra vagy elmélet épül.

Eredet (etimológia)

A „fundamentum” latin eredetű szó, mely a „fundamentum” latin kifejezésből származik, ami alapot jelent. A latin „fundare” ige azt jelenti, hogy megalapozni vagy lefektetni az alapokat. A szó gyökere a latin „fundus”, ami talajt vagy földet jelent.

Kategória (szakterület, témakör)

A fundamentum kifejezést számos szakterületen használják:

• Építészet: az épületek alapjainak megnevezése.
• Filozófia: az elméleti rendszerek alapelvei.
• Közgazdaságtan: gazdasági rendszerek alappillérei.
• Jog: törvények és jogszabályok alaptételei.

Részletesebb magyarázat

A fundamentum fogalma különösen fontos olyan területeken, ahol a stabilitás és megbízhatóság kiemelt szerepet játszik. Az építészetben például az épület stabilitása nagymértékben függ az alapok minőségétől és helyes kivitelezésétől. A filozófiában a fundamentumok azok az alaptételek, amelyekre egy adott filozófiai rendszer épül. Közgazdaságtanban pedig a gazdasági rendszerek működésének megértéséhez szükséges alapelveket értjük fundamentum alatt.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Alap
• Bázis
• Alapelv
• Pillér
• Kőszikla

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Tetőpont
• Csúcs
• Kiegészítés
• Mellékes dolog

Példamondatok

• A ház fundamentuma erős és stabil.
• A gazdaság sikerének egyik fundamentuma a jól működő pénzügyi rendszer.
• A filozófiai rendszer fundamentuma az emberi létezés kérdéseire adott válaszokban rejlik.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „fundamentum” szó mind szakmai, mind köznyelvi kontextusban használható. Szakmai környezetben gyakran találkozhatunk vele építészeti dokumentációkban, jogi szövegekben vagy tudományos cikkekben. Köznyelvi használata során pedig általános értelemben vett alapokra utalhatunk vele.

Kapcsolódó szavak

• Megalapozás
• Szerkezet
  < li > Stabilitás
  < li > Alapzat