Rövid magyarázat
A „hidrát” szó olyan kémiai vegyületet jelöl, amely vízmolekulákat tartalmaz. Ezek a vegyületek lehetnek szilárd anyagok, amelyek kristályrácsában vízmolekulák találhatók, vagy olyan oldatok, ahol a víz molekulái kémiailag kötődnek más anyagokhoz.
Eredet
A „hidrát” szó a görög „hydor” szóból származik, ami vizet jelent. A kémiai terminológiában a 19. században kezdték el használni ezt az elnevezést annak érdekében, hogy megkülönböztessék azokat a vegyületeket, amelyek vízmolekulákat tartalmaznak.
Kategória
A hidrátok főként a kémia és az anyagtudomány területén kerülnek említésre. Számos ipari folyamatban és laboratóriumi környezetben is fontos szerepet játszanak.
Részletesebb magyarázat
A hidrátok különféle formákban létezhetnek. Az egyik legismertebb példa a réz(II)-szulfát-pentahidrát (CuSO₄·5H₂O), amely egy kristályos anyag, ahol öt vízmolekula kötődik minden egyes réz(II)-szulfát egységhez. A hidrátok képződése gyakran exotherm folyamat, vagyis hő felszabadulásával jár.
A hidrátokat két fő csoportra oszthatjuk:
- Kristályvíztartalmú hidrátok: Ezekben a vegyületekben a vízmolekulák kristályrácsba ágyazódnak.
- Koordinációs hidrátok: Itt a vízmolekulák közvetlenül kapcsolódnak egy központi fémionhoz.
Szinonimák
- Víztartalmú vegyület
- Akvakomplex
- Kristályvíz-tartalmú anyag
Ellentétes jelentésű szavak
- Anhidrit (vízmentes vegyület)
- Vízmentes anyag
- Szárazanyag
Példamondatok
- A réz(II)-szulfát-pentahidrát gyakran használt vegyszer a laboratóriumokban.
- A gipsz egy jól ismert kristályvíztartalmú hidrát.
- A hidratáció során az anyag vízmolekulákat vesz fel, és hidrát keletkezik.
Használati területek
A hidrátok széles körben használatosak mind szakmai, mind köznyelvi kontextusban:
- Kémia: Laboratóriumi elemzésekhez és ipari folyamatokhoz.
- Geológia: Ásványtanban és kőzettanban fontos szerepet játszanak.
- Gyógyszerészet: Sok gyógyszer alapanyaga valamilyen hidratált forma.
- Meteorológia: A jégkristályok és hópelyhek is bizonyos értelemben hidrátok.
Kapcsolódó szavak
- Hidratáció: Az a folyamat, amely során egy anyag vizet vesz fel és hidrátot képez.
- Dihidrálás: Két vízmolekula hozzáadása egy vegyülethez.
- Anhidrit: Egy vegyület vízmentes formája.
- Kristályosodás: Az a folyamat, amely során egy oldatból kristályos forma válik ki, gyakran hidratált állapotban.