Rövid magyarázat (definíció)

A „homo homini lupus” latin kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy „az ember embernek farkasa”. Ez a mondás az emberi természet kegyetlenségére és önzőségére utal, arra a gondolatra, hogy az emberek gyakran ellenségesek és kártékonyak egymással szemben.

Eredet (etimológia)

A „homo homini lupus” kifejezést először Plautus római drámaíró használta a Kr. e. 2. században. Azóta számos filozófus és író átvette és adaptálta ezt a gondolatot, köztük Thomas Hobbes is, aki a „Leviatán” című művében használta fel ezt a kifejezést az emberi természet leírására.

Kategória (szakterület, témakör)

Ez a kifejezés főként a filozófia és az etika területéhez tartozik. Gyakran használják politikai filozófiában és társadalomelméletben is, különösen akkor, amikor az emberi természet alapvető jellemzőit vagy az emberek közötti konfliktusok okait vizsgálják.

Részletesebb magyarázat

A „homo homini lupus” kifejezés arra utal, hogy az emberek hajlamosak önzően viselkedni és saját érdekeiket mások rovására érvényesíteni. Ezt a nézetet különösen Thomas Hobbes fejlesztette tovább, aki úgy vélte, hogy az emberek eredendően versengők és erőszakosak. Hobbes szerint egy erős központi hatalomra van szükség ahhoz, hogy megfékezze ezt a természetes állapotot és biztosítsa a társadalmi rendet.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Emberi kegyetlenség
• Önzőség
• Versengés
• Erőszakosság
• Kártékony viselkedés

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Emberiesség
• Szolidaritás
• Önzetlenség
• Békesség
• Jószívűség

Példamondatok

• A történelem során számos példa mutatja be, hogyan válhat „homo homini lupus” valósággá háborúk idején.
• A kapitalizmus kritikái gyakran hangsúlyozzák, hogy ez a rendszer elősegíti az „ember embernek farkasa” mentalitást.
• A túlélési ösztön sokszor arra készteti az embereket, hogy „homo homini lupusként” viselkedjenek vészhelyzetekben.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „homo homini lupus” kifejezést gyakran használják filozófiai és politikai vitákban annak szemléltetésére, hogy az emberek alapvetően versengők és önzők. Ugyanakkor találkozhatunk vele köznyelvi kontextusban is, amikor valaki egy másik személy vagy csoport kegyetlen viselkedését kívánja leírni.

Kapcsolódó szavak

• Anarchia: Az állam nélküli állapot, ahol nincs központi hatalom.
• Szerződéselmélet: Olyan elmélet, amely szerint az állam létezése egy társadalmi szerződés eredménye.
• Társadalmi rend: A társadalom szervezett struktúrája és szabályrendszere.
• Nihilizmus: Az értékek tagadása vagy hiánya.
• Machiavellizmus: Politikai filozófia, amely szerint a cél szentesíti az eszközt.