Rövid magyarázat (definíció)

A jogpozitivizmus olyan jogelméleti irányzat, amely szerint a jog érvényessége kizárólag formális kritériumokon alapul, és nem függ erkölcsi vagy természetjogi normáktól. Ez az elmélet azt vallja, hogy a jogot az állam által kibocsátott normák alkotják, és ezek a normák akkor is érvényesek, ha erkölcsileg kifogásolhatók.

Eredet (etimológia)

A „jogpozitivizmus” kifejezés a latin „positivus” szóból ered, amely „kijelölt”, „meghatározott” jelentéssel bír. A kifejezés arra utal, hogy a jogi normák egy adott hatóság által meghatározottak és kodifikáltak. A modern jogpozitivizmus gyökerei a 19. századra nyúlnak vissza, amikor olyan gondolkodók, mint Jeremy Bentham és John Austin kezdtek foglalkozni a témával.

Kategória (szakterület, témakör)

A jogpozitivizmus elsősorban a jogelmélet és filozófia területéhez tartozik. Ez az irányzat különösen fontos a törvényhozás, bíráskodás és jogalkalmazás szempontjából.

Részletesebb magyarázat

A jogpozitivizmus központi tétele az, hogy a jogi normák érvényessége nem függ azok erkölcsi értékétől. Ez azt jelenti, hogy egy törvény vagy rendelet akkor is érvényesnek tekintendő, ha erkölcsileg helytelen vagy igazságtalan. A jogpozitivisták szerint a jogot formális kritériumok alapján kell megítélni: például az alapján, hogy megfelelő eljárással hozták-e meg.

John Austin brit filozófus volt az egyik első jelentős képviselője ennek az irányzatnak. Az ő elmélete szerint a jog parancsok összessége, amelyeket egy szuverén hatalom bocsát ki és erőszakkal is kikényszeríthetőek. Hans Kelsen osztrák filozófus továbbfejlesztette ezt az elméletet azzal, hogy bevezette a „tiszta jogtan” koncepcióját. Kelsen szerint a jognak autonóm rendszert kell alkotnia, amely mentes mindenféle erkölcsi vagy politikai befolyástól.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Pozitív jogelmélet
• Formális jogelmélet
• Törvényközpontú elmélet

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Természetjog
• Erkölcsi realizmus
• Jusnaturalizmus

Példamondatok

• A jogpozitivizmus szerint egy törvény akkor is érvényes lehet, ha erkölcsileg kifogásolható.
• A bíró döntését a jogpozitivizmus elvei alapján hozta meg.
• A modern demokráciákban gyakran alkalmazzák a jogpozitivizmust a törvényhozási folyamat során.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A jogpozitivizmus elsősorban szakmai körökben használatos kifejezés. Jogászok, bírók és törvényhozók gyakran hivatkoznak erre az elméletre munkájuk során. Az akadémiai világban is széles körben tanulmányozzák és vitatják ezt az irányzatot.

Kapcsolódó szavak

• Törvény
• Jogrend
• Bíráskodás
• Kodifikáció
• Szuverenitás