Rövid magyarázat (definíció)
A „kalamáris” szó egy régi magyar kifejezés, amely egy tintatartót jelöl. Ez az eszköz a múltban elengedhetetlen volt az íráshoz, hiszen ebben tárolták a tintát, amelyet tollal használtak.
Eredet (etimológia)
A „kalamáris” szó a latin „calamarius” szóból származik, amely eredetileg egy tolltartót jelentett. A latin „calamus” jelentése nádszál vagy toll, amely írószerszámként szolgált. Innen terjedt el a kifejezés különböző nyelvekbe és alakult át a helyi nyelvi sajátosságoknak megfelelően.
Kategória (szakterület, témakör)
A kalamáris a filológia, történeti nyelvészet és a kultúrtörténet területéhez tartozik. Ezen kívül fontos szerepet játszik az írástörténetben és az oktatási eszközök fejlődésében is.
Részletesebb magyarázat
A kalamáris nem csupán egy egyszerű tárgy volt, hanem az írás művészetének egyik alapvető kelléke. A középkorban és a reneszánsz idején különféle anyagokból készítették, például üvegből, kerámiából vagy fából. A kalamárisok gyakran díszes kivitelűek voltak, ami tükrözte tulajdonosuk társadalmi státuszát és ízlését. Az eszköz használata megkövetelte bizonyos fokú ügyességet és precizitást, mivel a tinta mennyiségét pontosan kellett adagolni az íróeszközre.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Tintatartó
- Tintapalack
- Írószer-tartó
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Száraz papír
- Toll nélküli írás
- Digitális jegyzetelés
Példamondatok
- A régi tanítónak mindig ott volt az asztalán a kalamárisa.
- Nagyapám mesélte, hogy gyerekkorában még kalamárissal írták a leveleket.
- A múzeumban láttunk egy gyönyörűen díszített kalamárist.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A kalamáris elsősorban történeti és irodalmi kontextusban kerül elő. Manapság már ritkán használják ténylegesen, inkább csak gyűjtők és történészek érdeklődnek iránta. Az oktatásban is előkerülhet mint szemléltető eszköz, amikor régi korok írásbelisége kerül szóba.
Kapcsolódó szavak
- Toll
- Tinta
- Pergamen
- Papír
- Írásművészet
