Rövid magyarázat

A „kantiánus” szó Immanuel Kant német filozófus nevéből származik, és az ő filozófiai rendszerére vagy annak követőire utal. A kantiánus gondolkodásmód alapvetően Kant erkölcsi és ismeretelméleti elveit követi.

Eredet (etimológia)

A „kantiánus” kifejezés a 18. században keletkezett, amikor Immanuel Kant filozófiája széles körben elterjedt és hatást gyakorolt a tudományos világra. Az eredeti német „kantianisch” szóból származik, amely Kant nevét és az „-ianisch” képzőt ötvözi, ami valaki vagy valami követőjére utal.

Kategória (szakterület, témakör)

A „kantiánus” kifejezés elsősorban a filozófia területén használatos, különösen az etika, az ismeretelmélet és a metafizika témakörében. Ezen kívül a társadalomtudományokban és a politikai filozófiában is jelentős szerepet játszik.

Részletesebb magyarázat

A kantiánus filozófia központi eleme a kategorikus imperatívusz, amely szerint az embereknek úgy kell cselekedniük, hogy cselekedeteik univerzális törvényként is elfogadhatók legyenek. Kant hangsúlyozta az autonómia fontosságát, valamint azt, hogy az embereknek saját erkölcsi törvényeiket kell követniük, nem pedig külső hatásoknak engedelmeskedniük.

Kant ismeretelmélete szerint az emberi megismerés két fő részből áll: az érzékelésből és az értelem által végzett feldolgozásból. Szerinte csak akkor érthetjük meg a világot, ha mindkét komponens együttműködik. Emellett hangsúlyozta a priori tudás fontosságát, amely tapasztalatoktól függetlenül létezik.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

  • Kant követője
  • Kantista
  • Kant-féle
  • Neokantiánus

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

  • Utilitarista
  • Empirista
  • Hegelianus
  • Nietzscheánus

Példamondatok

  • A kantiánus etika szerint nem helyes hazudni még akkor sem, ha ezzel valakit megmenthetnénk.
  • A professzor kantiánus megközelítést alkalmazott az erkölcsi dilemmák elemzésében.
  • A neokantiánus gondolkodók továbbfejlesztették Kant eredeti elméleteit.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „kantiánus” kifejezést leggyakrabban szakmai körökben használják, különösen a filozófiával foglalkozó tudósok és kutatók között. Azonban előfordulhat köznyelvi használatban is, például amikor valaki egy adott erkölcsi álláspontot szeretne jellemezni.

Kapcsolódó szavak

  • Kategorikus imperatívusz
  • A priori tudás
  • Moralitás
  • Autonómia
  • Tiszta ész kritikája

Write A Comment