Rövid magyarázat (definíció)

A kapituláció szó jelentése általában a megadás, feladás, illetve egy konfliktusban való meghátrálás. Leggyakrabban katonai kontextusban használják, amikor egy hadsereg vagy nemzet hivatalosan bejelenti, hogy feladja a harcot és elfogadja az ellenség feltételeit.

Eredet (etimológia)

A kapituláció szó a latin „capitulare” szóból származik, ami annyit tesz: „fejezetekre osztani”. Ez a kifejezés eredetileg arra utalt, hogy egy dokumentumot vagy szerződést különböző fejezetekre bontottak. A középkorban ez a fogalom átvitt értelemben kezdett elterjedni, és különféle megállapodásokra vonatkozott. Az idők folyamán a szó jelentése kibővült és magába foglalta a hivatalos megadást is.

Kategória (szakterület, témakör)

A kapituláció leginkább katonai és diplomáciai szakterületeken használatos kifejezés. Azonban történelmi események leírásakor is gyakran találkozhatunk vele, valamint jogi kontextusban is előfordulhat.

Részletesebb magyarázat

Kapituláció alatt értjük azt az aktust, amikor egy fél hivatalosan bejelenti vereségét és elfogadja az ellenfél által megszabott feltételeket. Ez lehet önkéntes vagy kényszerített megadás. A kapitulációval járó szerződések gyakran tartalmaznak olyan feltételeket, amelyek meghatározzák a megadott fél jövőbeli helyzetét és kötelezettségeit.

Katonai helyzetben a kapituláció lehet teljes vagy részleges. Teljes kapituláció esetén az egész hadsereg leteszi a fegyvert és elfogadja az ellenség feltételeit. Részleges kapituláció esetén csak egy bizonyos egység vagy terület adja meg magát.

Diplomáciai környezetben a kapituláció gyakran tárgyalások eredménye, ahol mindkét fél kompromisszumokat köt annak érdekében, hogy elkerülje a további konfliktust. Itt fontos szerepet játszik a diplomáciai érzék és tárgyalási készség.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Megadás
• Feladás
• Behódolás
• Elfogadás
• Lemondás

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Ellenállás
• Kitartás
• Küzdelem
• Harcolás
• Védekezés

Példamondatok

• A hadsereg végül kénytelen volt aláírni a kapitulációs szerződést.
• A város védői hősiesen küzdöttek, de végül bekövetkezett a kapituláció.
• A diplomáciai tárgyalások során mindkét fél hajlandó volt engedményeket tenni, így elkerülték a teljes kapitulációt.
• A kapitány hosszú ideig ellenállt, de végül be kellett látnia, hogy nincs más választása, mint a kapituláció.
• A háború végén számos ország kénytelen volt elfogadni a győztesek által diktált kapitulációs feltételeket.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A kapituláció kifejezést leginkább katonai és diplomáciai kontextusban használják. Azonban köznyelvi értelemben is előfordulhat olyan helyzetek leírására, ahol valaki felad egy célkitűzést vagy engedményt tesz egy vitában. Például egy üzleti tárgyalás során is beszélhetünk „kapitulálásról”, ha az egyik fél elfogadja a másik fél feltételeit.

Kapcsolódó szavak

• Szerződés
• Tárgyalás
• Kompromisszum
• Ultimátum
• Békeszerződés