Rövid magyarázat (definíció)

A „klérus” szó a keresztény egyházakban használt kifejezés, amely az egyházi rendbe tartozó személyeket, különösen a papokat és más felszentelt egyházi vezetőket jelöli. A klérus tagjai hivatásuk révén különleges szerepet töltenek be az egyházi közösségekben, mint lelkipásztorok, tanítók és szentségek kiszolgáltatói.

Eredet (etimológia)

A „klérus” szó a latin „clericus” kifejezésből származik, amely viszont a görög „klerikos” szóból ered. A görög „klerikos” jelentése „örökséggel rendelkező”, ami arra utal, hogy az egyházi személyek Isten örökségének részesedői. Az etimológiai gyökerek tehát az ókori görög és latin nyelvekre vezethetők vissza.

Kategória (szakterület, témakör)

A klérus fogalma elsősorban a teológia, vallástudomány és egyháztörténet területeihez kapcsolódik. Emellett fontos szerepet játszik a társadalomtudományokban is, különösen a vallásszociológiában és a vallási intézmények működésének tanulmányozásában.

Részletesebb magyarázat

A klérus tagjai azok az egyházi személyek, akik felszentelésük révén hivatalosan is részt vesznek az egyház életében és vezetésében. A katolikus egyházban például a klérus három fő rendből áll: diakonátus (diakónusok), presbiterátus (papok) és episkopátus (püspökök). Ezek a rendek hierarchikus felépítésben helyezkednek el, ahol minden szintnek megvan a maga speciális szerepe és feladata.

A klérus tagjai nemcsak lelkipásztori tevékenységet végeznek, hanem részt vesznek az egyházi közösség szervezésében, oktatásában és adminisztrációjában is. Felszentelésük során fogadalmakat tesznek, amelyek általában magukban foglalják a cölibátust (nőtlen élet), engedelmességet és szegénységet.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Papság
• Lelkészség
• Egyházi rend
• Szentségi rend

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Laikusok
• Civil hívők
• Világiak

Példamondatok

• A klérus tagjai fontos szerepet játszanak az egyházi közösségek életében.
• A püspökök a klérus legmagasabb rangú tagjai közé tartoznak.
• A papság és a laikusok közötti együttműködés elengedhetetlen az egyház működéséhez.
• A klérust gyakran tekintik Isten szolgáinak.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „klérus” kifejezést elsősorban szakmai kontextusban használják teológiai írásokban, vallási tanulmányokban és egyházi dokumentumokban. Ugyanakkor előfordulhat köznyelvi használatban is, különösen olyan beszélgetésekben vagy írásokban, amelyek az egyházi struktúrákról vagy vallási kérdésekről szólnak.

Kapcsolódó szavak

• Diakónus
• Pap
• Püspök
• Cölibátus
• Lelkipásztor