Rövid magyarázat (definíció)
A labiodentális szó olyan hangokat jelöl, amelyeket az alsó ajak és a felső fogak érintkezése közben képezünk. Ezek a hangok a beszéd során jönnek létre, amikor az alsó ajak hozzáér a felső fogakhoz.
Eredet (etimológia)
Az „labiodentális” kifejezés a latin „labium” (jelentése: ajak) és „dens” (jelentése: fog) szavakból származik. A latin nyelvben a „labio-” előtag az ajkakat jelenti, míg a „-dentális” utótag a fogakat jelöli. Így az összetett szó pontosan leírja azt a helyzetet, amikor az ajkak és a fogak érintkezésbe kerülnek.
Kategória (szakterület, témakör)
A labiodentális kifejezés elsősorban a fonetika és fonológia területén használatos, amelyek a nyelvtudomány azon ágazatai, amelyek a beszédhangok képzésével és azok rendszerezésével foglalkoznak.
Részletesebb magyarázat
A labiodentális hangok két fő típusa létezik: zöngés és zöngétlen. A zöngés labiodentális hangokat akkor képezzük, amikor az alsó ajkunkat enyhén megfeszítjük és hozzáérintjük a felső fogainkhoz, miközben hangszalagjaink rezegnek. Ilyen például az angol „v” hang. Ezzel szemben a zöngétlen labiodentális hangok esetében az alsó ajkunkat ugyanúgy érintjük a felső fogainkhoz, de ekkor nem történik rezgés. Erre példa az angol „f” hang.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Ajak-fog hang
- Labio-dentalis
- Ajak-foghang
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Alveoláris
- Palatális
- Veláris
Példamondatok
- A magyar nyelvben nincs különálló labiodentális nazális hang.
- A fonetikai elemzések során gyakran találkozunk labiodentális mássalhangzókkal.
- A nyelvészeti tanulmányokban fontos szerepet kapnak a labiodentális hangok.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
A labiodentális kifejezést leginkább szakmai környezetben használják, különösen nyelvészeti és fonetikai tanulmányokban. A köznyelvben ritkán fordul elő, mivel specifikus szakmai terminusnak számít.
Kapcsolódó szavak
- Fonetika
- Mássalhangzó
- Zöngésítés
- Zöngétlenség
- Képzőhely
