Rövid magyarázat

A „Largo” szó egy olasz eredetű kifejezés, amely a zenei terminológiában lassú, széles tempót jelöl. Az olasz nyelvben a „largo” jelentése „széles”, ami a zenei használatban is megjelenik, utalva a kifejtett, elnyújtott előadásmódra.

Eredet (etimológia)

A „Largo” szó az olasz nyelvből származik, ahol az alapjelentése „széles”. Az olasz nyelvben ez a kifejezés a latin „largus” szóból ered, amely hasonló jelentéssel bír: bőséges, tágas. A zenei terminológiába az olasz barokk korban került be, amikor az olasz zeneszerzők és előadók meghatározó szerepet játszottak Európa zenei életében.

Kategória (szakterület, témakör)

A „Largo” elsősorban a zene területén használt kifejezés. A zeneművek tempójának meghatározására szolgál, és különösen gyakori a klasszikus zenében. Emellett más művészeti ágakban is előfordulhat, ahol lassú és széles mozgást vagy tempót kívánnak érzékeltetni.

Részletesebb magyarázat

A zenei világban a „Largo” olyan tempójelzést ad, amely azt sugallja, hogy az adott részletet lassan és szélesen kell előadni. Ez általában 40-60 ütés per perc (BPM) közötti tempót jelent. A „Largo” nem csupán a sebességet határozza meg, hanem az előadásmódot is: méltóságteljesen, komolyan és érzelmesen kell játszani.

A „Largo” tempó sok esetben kapcsolódik ünnepélyes vagy melankolikus hangulatokhoz. Gyakran találkozhatunk vele nagyzenekari művek lassú tételeiben vagy operák áriáiban. Például Georg Friedrich Händel híres Largo tétele (Xerxész operájából) egy kiváló példa arra, hogyan használják ezt a tempót érzelmek kifejezésére.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

– Lento
– Adagio
– Grave

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

– Allegro
– Presto
– Vivace

Példamondatok

• A zenekar maestroja azt kérte, hogy ezt a részt Largo tempóban játsszuk.
• A mű harmadik tétele egy gyönyörű Largo volt, tele érzelemmel és mélységgel.
• A zenetanár elmagyarázta nekünk, hogy mit jelent a Largo és hogyan kell előadni.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

A „Largo” leginkább szakmai környezetben használatos kifejezés. Zenészek, zeneszerzők és zenehallgatók körében ismert és gyakran alkalmazott terminus. Ritkábban találkozhatunk vele köznyelvi használatban, de ott is előfordulhat művészetekkel kapcsolatos beszélgetésekben vagy irodalmi leírásokban.

Kapcsolódó szavak

– Tempo
– Andante
– Moderato
– Allegretto