Rövid magyarázat (definíció)
A monstrancia jelentése: az Oltáriszentség ünnepélyes bemutatására szolgáló liturgikus tartó.
Eredet (etimológia)
Egyházi latin szó, a monstrare „megmutat, bemutat” igéből. Magyar megfelelője a szentségmutató vagy úrmutató.
Kategória (szakterület, témakör)
Katolikus liturgia, egyházművészet, művészettörténet.
Részletesebb magyarázat
A monstrancia átlátszó középrészében látható a konszekrált, vagyis az egyház hite szerint Krisztus testévé vált ostya. Szentségimádáskor és körmenetben használják. Gyakran sugaras, díszes ötvöstárgy, de különböző korszakokban eltérő formákat kapott; nem azonos a kehellyel vagy az áldoztatóedénnyel.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Szentségmutató, úrmutató, ostensorium.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Nincs közvetlen antonimája.
Példamondatok
- A múzeum gyűjteményében barokk monstrancia is látható.
- A körmenetben díszes monstranciában vitték az Oltáriszentséget.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Egyházi leírásokban és ötvösművészeti katalógusokban használatos. A funkció és a vallási háttér ismerete segít elkülöníteni más liturgikus tárgyaktól.
Kapcsolódó szavak
Oltáriszentség, eucharisztia, szentségimádás, körmenet, cibórium.