szatírikus: Szatírára jellemző, gúnyosan bíráló; a köznyelvi helyesírásban rendszerint szatirikus alakban szerepel.
A szó eredete
A szatíra szó képzett alakja, a latin satiricus szócsaládjával összefüggésben.
Kategória
Melléknév; irodalom, művészet.
Részletes magyarázat
Olyan hangnemet vagy művet jellemez, amely humorral, túlzással és iróniával tár fel visszásságokat. A pusztán vidám szöveg nem feltétlenül szatirikus: a bíráló szándék lényeges. A szó nem a mitológiai szatírokra utal.
Szinonimák
gúnyos, bíráló, szatirikus
Antonimák
magasztaló, dicsőítő
Példamondatok
- A film szatirikus képet fest a hivatali világról.
- Az író szatirikus hangon szólalt meg.
- A jelenet szatirikus túlzásra épül.
Használati területek
Irodalomkritika, film, színház, publicisztika.
Kapcsolódó szavak
- szatíra
- irónia
- szarkasztikus