szoliter: Egyedülálló, önmagában előforduló; önállóan elhelyezett növény vagy egyetlen fő kővel díszített ékszer is lehet.
A szó eredete
A latin solitarius, magányos szóból, francia és német közvetítéssel.
Kategória
Melléknév és főnév; kertészet, ékszerészet, orvosi nyelv.
Részletes magyarázat
A kertben szoliter növényt önálló díszítő elemként ültetnek. Ékszernél a szó gyakran egyetlen hangsúlyos drágakőre vagy ilyen gyűrűre utal. Orvosi leírásban egyetlen, elkülönült elváltozást jelölhet; ez önmagában nem állapítja meg annak természetét.
Szinonimák
Magányos, egyedülálló, önálló.
Antonimák
Csoportos, többszörös; jelentéstől függően.
Példamondatok
- A magnóliát szoliterként ültették.
- A gyűrű szoliter foglalatot kapott.
- A lelet szoliter elváltozást írt le.
Használati területek
Kerttervezés, ékszerészet, orvosi leírás.