Rövid magyarázat (definíció)
Régebbi és szakterületi szó: érzelem, vonzalom, hajlam; orvosi használatban bántalom, kóros elváltozás vagy érintettség.
Eredet (etimológia)
Az „affekció” szó a latin „affectio” szóból származik, amelynek jelentése érzékenység, hajlam vagy érzelem. A latin kifejezés az „afficere” igéből ered, ami azt jelenti, hogy hatással van valamire vagy valakire. Az „afficere” ige két részből áll: az „ad-” előtagból, ami hozzáadást vagy irányultságot jelent, és a „facere” igéből, ami annyit tesz, hogy tenni vagy cselekedni.
Kategória (szakterület, témakör)
Az affekció fogalma elsősorban a pszichológia és a filozófia területén használatos. A pszichológiában az affektív állapotokat vizsgálják, míg a filozófiában az érzelmek természetével és szerepével kapcsolatos kérdéseket elemzik.
Részletesebb magyarázat
Az affekció jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. Régi lélektani vagy filozófiai szövegben érzelmi állapotot, hatást, vonzalmat is jelölhet. Orvosi leírásban valamely szerv bántalmára vagy kóros érintettségére utalhat. Nem minden előfordulásában rövid, intenzív indulatot jelent: az affektussal nem célszerű automatikusan azonosítani.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
A jelentéstől függően: vonzalom, hajlam, érzelem; illetve bántalom, kóros elváltozás.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Nincs minden jelentésére érvényes ellentéte. A vonzalommal az ellenszenv, a bántalommal az ép állapot állítható szembe.
Példamondatok
- A régi levél őszinte affekcióról beszél.
- Az orvostörténeti irat gyomoraffekciót említ.
- Az affekció pontos jelentése itt csak a szövegkörnyezetből derül ki.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Ma ritka; régi irodalmi, filozófiai és orvosi szövegben fordul elő.