Rövid magyarázat (definíció)

Az „eksztatikus” szó olyan állapotot vagy érzést ír le, amely rendkívül intenzív örömmel, boldogsággal vagy izgalommal jár. Az eksztázis állapota egyfajta transzcendentális élmény, amely során az egyén szinte kívül kerül önmagán, és mélyen átéli a pillanatot.

Eredet (etimológia)

Az „eksztatikus” szó a görög „ekstasis” szóból ered, amely azt jelenti, hogy „kiállás”, „kívülállás”. Az ókori görögök ezt a kifejezést használták arra az állapotra, amikor valaki annyira elmerült valamiben, hogy szinte kilépett önmagából. A latin nyelvbe „ecstaticus” formában került át, majd innen jutott el más európai nyelvekbe.

Kategória (szakterület, témakör)

Az „eksztatikus” kifejezés elsősorban a pszichológia és a vallástudomány területén használatos. Emellett gyakran előfordul az irodalomban és a művészetekben is, ahol az intenzív érzelmi élmények leírására szolgál.

Részletesebb magyarázat

Az eksztatikus állapot az emberi lélek egyik legmélyebb és legintenzívebb tapasztalata. Ez az állapot jellemzően erős érzelmi töltettel jár, amely lehet pozitív (például boldogság vagy szeretet) vagy akár negatív is (például félelem vagy fájdalom). Az eksztázis során az egyén megszűnik érzékelni a külső világot és teljesen belemerül saját belső élményeibe. Sok vallási rituálé célja éppen az eksztatikus állapot elérése, mivel ilyenkor az egyén közelebb kerülhet isteni vagy transzcendentális élményekhez.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Boldog extázis
• Transz
• Fellegekben járás
• Elragadtatás
• Mámor

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Közönyös
• Unott
• Szenvtelen
• Lelketlen
• Apatikus

Példamondatok

• A koncert közben a zenész teljesen eksztatikus állapotba került.
• A meditáció során gyakran érik el az emberek ezt az eksztatikus élményt.
• A festő eksztatikus örömmel vetette vászonra alkotását.
• A szerelmesek eksztatikusan néztek egymás szemébe.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az „eksztatikus” szó mind szakmai, mind köznyelvi környezetben használatos. A pszichológiában és vallástudományban szakmai kifejezésként jelenik meg, míg a hétköznapi beszédben általában intenzív érzelmi élmények leírására szolgál. Művészeti kritikákban is gyakran találkozunk vele, amikor egy alkotás hatását próbálják megfogalmazni.

Kapcsolódó szavak

• Eksztázis
• Meditáció
• Mámorító élmény
• Transzcendens
• Elragadtatás