Rövid magyarázat (definíció)

Az emfázis egy nyelvészeti kifejezés, amely a beszédben vagy írásban alkalmazott kiemelést, hangsúlyozást jelenti. Ez lehet szóban vagy mondatban egy adott elem kiemelése, hogy az jobban kitűnjön és nagyobb figyelmet kapjon.

Eredet (etimológia)

Az „emfázis” szó a görög „emphasis” szóból származik, amelynek jelentése „kiemelés”, „hangsúly”. A görög kifejezés az „emphainein” igéből ered, amely azt jelenti, hogy „megmutat”, „kiemel”. Az angol nyelvbe a latin közvetítésével került be az 1600-as évek elején.

Kategória (szakterület, témakör)

Az emfázis a nyelvészet és retorika területéhez tartozik. Ezen belül is különösen fontos szerepet játszik a fonetika, szintaxis és pragmatika vizsgálatában. Az irodalomban és kommunikációtanban is gyakran találkozhatunk vele.

Részletesebb magyarázat

Az emfázis számos módon megvalósulhat. A beszédben például intonációval, hangerővel vagy tempóváltoztatással érhetjük el. Írásban különféle tipográfiai eszközökkel – mint például dőlt betűk, vastag betűk vagy aláhúzás – emelhetünk ki egy-egy szót vagy kifejezést.

Egy mondatban az emfázis helye jelentős hatással lehet annak jelentésére is. Például:
– „Én szeretem a csokoládét.” (nem más)
– „Én szeretem a csokoládét.” (nem utálom)
– „Én szeretem a csokoládét.” (nem mást)

A fentiekből látható, hogy az emfázis nemcsak a hangsúlyozott elemre vonatkozik, hanem az egész mondat értelmezésére is hatással van.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

– Hangsúly
– Kiemelés
– Nyomaték
– Akcentus

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

– Elhanyagolás
– Mellőzés
– Figyelmen kívül hagyás

Példamondatok

• A tanár különös emfázissal hívta fel a diákok figyelmét a helyesírás fontosságára.
• A politikus beszédében nagy emfázist helyezett az oktatás fejlesztésére.
• Az író dőlt betűkkel adta meg mondatai emfázisát.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az emfázist mind szakmai környezetben, mind pedig a köznyelvben gyakran használják. A retorikában és irodalomban például az érzelmi hatás fokozása érdekében alkalmazzák. A mindennapi beszédben pedig gyakran használjuk anélkül, hogy tudatosan figyelnénk rá – például amikor valamire különösen fel akarjuk hívni valaki figyelmét.

Kapcsolódó szavak

– Intonáció
– Prosódia
– Retorika
– Fonetika
– Pragmatika