Rövid magyarázat (definíció)
Az „imperatív” szó egy melléknév, amely az utasítások, parancsok vagy kötelező érvényű szabályok jelölésére szolgál. Az imperatív jelentése tehát parancsoló, kényszerítő vagy kötelező jellegű.
Eredet (etimológia)
Az „imperatív” szó a latin „imperativus” szóból származik, amely az „imperare” igéből ered. Az „imperare” jelentése parancsolni vagy uralkodni. A latin nyelvben az „imperativus” kifejezés a parancsoló módot jelölte, amely a cselekvést kifejező igék egyik alakja.
Kategória (szakterület, témakör)
Az „imperatív” kifejezés több szakterületen is használatos:
– Nyelvtan: Az imperatív mód az igék egyik ragozási módja, amely parancsokat vagy felszólításokat fejez ki.
– Filozófia: Különösen Immanuel Kant etikai elméletében fontos fogalom, ahol az imperatívumok erkölcsi törvényeket jelentenek.
– Informatika: Az imperatív programozás egy olyan programozási paradigma, amelyben a program utasítások sorozataként van megírva.
Részletesebb magyarázat
A nyelvtanban az imperatív mód arra szolgál, hogy közvetlenül cselekvésre szólítsunk fel valakit. Például a magyar nyelvben az „olvasd el!” vagy „csináld meg!” kifejezések imperatív módban vannak. Ezek a formák közvetlenül és egyértelműen utasítanak valakit egy adott cselekvés végrehajtására.
A filozófiában Immanuel Kant híres kategorikus imperatívuma szerint csak olyan elvek alapján kell cselekednünk, amelyek univerzálisan alkalmazhatóak lennének mindenki számára. Ez azt jelenti, hogy minden cselekedetünknek olyan alapelveken kell nyugodnia, amelyek általános érvényűek és minden ember számára elfogadhatóak lennének.
Az informatikában az imperatív programozás során a programozók konkrét utasításokat adnak meg a számítógépnek arról, hogyan hajtsa végre a feladatokat. Ez ellentétben áll más paradigmákkal, mint például a deklaratív programozás, ahol inkább azt határozzuk meg, hogy mi legyen az eredmény, nem pedig azt, hogy hogyan érjük el azt.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
– Parancsoló
– Felszólító
– Kötelező
– Kényszerítő
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
– Javasló
– Ajánló
– Lehetővé tevő
– Engedékeny
Példamondatok
1. A tanár imperatív hangnemben kérte a diákokat, hogy fejezzék be a beszélgetést.
2. Kant etikájában a kategorikus imperatívum központi szerepet játszik.
3. Az imperatív programozás során pontosan meghatározzuk a műveletek sorrendjét.
4. A katonai parancsnok imperatív utasításokat adott ki a csapatának.
5. A vállalati szabályzatban számos imperatív előírás található.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Az „imperatív” szó széles körben használatos mind szakmai mind köznyelvi kontextusban:
– Nyelvtani elemzésekben és oktatásban.
– Filozófiai diskurzusokban és etikai vitákban.
– Informatikai szakirodalomban és programozási útmutatókban.
– Mindennapi beszélgetésekben is előfordulhat parancsok vagy utasítások leírására.
Kapcsolódó szavak
– Imperium
– Imperátor
– Imperialisztikus
– Direktíva
– Utasítás