Rövid magyarázat (definíció)

Az „imposztor” szó olyan személyt jelöl, aki megtévesztéssel másnak adja ki magát, hogy előnyökhöz jusson vagy másokat becsapjon. Az imposztor gyakran hamis identitást ölt, hogy hitelességet szerezzen vagy valamilyen célt elérjen.

Eredet (etimológia)

Az „imposztor” szó a latin „impostor” kifejezésből származik, amelynek jelentése „csaló” vagy „szélhámos”. A latin szó az „imponere” igéből ered, amely azt jelenti, hogy „ráhelyezni” vagy „becsapni”. Az imposztor tehát olyan személy, aki ráhelyezi magát egy hamis szerepre.

Kategória (szakterület, témakör)

Az imposztor kifejezés elsősorban a pszichológia és a társadalomtudományok területén használatos. A mindennapi életben is gyakran találkozunk vele, különösen akkor, amikor valaki csalással próbál meg előnyökhöz jutni.

Részletesebb magyarázat

Az imposztor szerepe többféle formában megjelenhet. Egyesek hamis dokumentumokat készítenek vagy hamis identitást öltve próbálnak meg bejutni bizonyos társadalmi körökbe. Mások pszichológiai manipulációval érik el céljaikat. Az imposztor-szindróma is ide kapcsolódik: ez egy pszichológiai állapot, ahol az egyén képtelen elfogadni saját sikereit és folyamatosan attól fél, hogy leleplezik őt mint csalót.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Csaló
• Szélhámos
• Álruhás
• Becsapó
• Hamisító

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Őszinte
• Hiteles
• Megbízható
• Valódi
• Tiszta szándékú

Példamondatok

• A rendőrség letartóztatott egy imposztort, aki orvosnak adta ki magát.
• A vállalatnál kiderült, hogy az új alkalmazott valójában egy imposztor.
• Sokan szenvednek az imposztor-szindrómától és nem hisznek saját képességeikben.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az „imposztor” kifejezést gyakran használják szakmai környezetben, például pszichológusok és szociológusok körében. Ugyanakkor a köznyelvben is elterjedt, főként akkor, amikor valakit csaláson kapnak vagy lelepleznek.

Kapcsolódó szavak

• Becsapás
• Csalás
• Manipuláció
• Szemfényvesztés
• Kettős élet